Tököm eső.

Ha még délután is esni fog, amikor haza kéne bringáznom, istenuccse felbaszom az agyam, kimegyek és tökön rúgom az első felhőt, ami az utamba kerül.
Kurva monszun. (És itt hangsúlyozottan nem a blogistennő macsekjára gondolok!)

Gone bikin’.

Úgy terveztem, hogy megszámolom a pénzemet (a Dagobert-kúra, az mindig felvidít), de inkább elmegyek bringázni. Az legalább mozgás is, terápia is. (Ja, tényleg, pia is. Hö.)
Holnap pedig (ez egy kis rimájnder is magamnak) felhívom az építészt, hogy mostantól minden nap, amíg nem küldi a terveimet, mínusz 5000 Ft. Ha elérünk nullához, akkor baszhatja a befektetett munkáját, akármennyi is legyen az.
Faszom ebbe az országba, ismét.

Cigi arra. Kisregény, kisregény.

Cigi arra.

Kisregény, kisregény.
Az érdeklődők megnyugtatására közlöm, hogy voltam tegnap éjjel (ma hajnalban) bringázni. Eláztam, megizzadtam, de cserébe ki tudtam próbálni az új LED-es lámpámat, le is fáradtam egy kicsit, meg hát mozgásterápia, ugyebár.