Lutonon be kellett csekkolnom a laptopos taskamat is, na fasza. Vagy laptop, vagy fenykepezo, a ketto egyutt biztonsagi kockazat, de meg kell mondjam, igazuk van. Csak az egyikkel en is felkaru orias vagyok, mindkettovel seperc osszedobnam a hires laptop-kamera bombat. (Irony, that is.)
Most tehat itt allok laptoppal a kezemben (igazabol a gepet kivehettem, a 2 taskaval volt a bajuk), es remenykedem, hogy abban a 20 percben, amig itt allok a security queueban, nem talaljak ki, hogy mondjuk a teleobjektiv igazabol biztonsagi kockazat.
Az ido egyebkent gyonyoru, kod ugyan van, de nyari reggelre emlekezteto homerseklet is.
Címke: UK
London, part ing.
Tegnap meg hallom, hogy Google eats Youtube – nem szaroztak sokat a srakok, a UF csak egy nappal korabban hozta vasarnapi egykepes formajaban a dolgot, termeszetesen, mint mindenki, ok is hoaxnak gondoltak… Beszaras.
A taxi erosen ripoff jellegu, alapszabaly, hogy Londonban csak original taxit hasznalunk, de hat ezt rendelte nekem a hotel – alapszabaly 2.: nem rendelunk hotelbol taxit…
Na back to sleep now, koran van es faj az allkapcsom. Teethgrinder, I am.
A sas leszállt.
Több előnye is van annak, hogy az EasyJet lusta saját géppel tolni a Londoni járatát és a Finnairtől bérli a járatot:
- gyönyörű-mosolygós szőke finn stewardessek,
- vicces angol kiejtéssel,
- ráadásul útközben leadták a Shrek 2-t.
Nem is tudom, azt hiszem még sose láttam repülőn filmet. Ja és még egy előnye volt ennek a járatnak: mögöttem ült a magyar Keira Knightley. Ugyanaz a gyönyörű száj és állkapocs, amivel háborúkat lehetne megnyerni. (Vagy, még jobb: megelőzni.)
Ettől eltekintve persze ugyanaz a feeling, mint a többi angliába tartó repülőn: seggrészeg, vagy piaszagú-másnapos angol alkoholturisták, akik jókedvükben ordenáré módon üvöltöznek, énekelnek, esetnként ugyanezt teli szájjal…
Most tehát újra London (broadband internet a hotelban, by the way, sweet), este 8-ra a vonatállomáson kell lennem, megpróbálok aludni kicsit, így a tegnap este után…