Címke: blog

Most aztán napokig megint nem kell rendesen postolni.

Úgyhogy

• kaja, mert kilukadok,
• haza, mert szarrá ver a vihar,
• laptop kikapcs.

Tudta valaki, hogy múlt héten szmogriadó volt? (Amit most megszüntettek.)

Nem mintha engem érintett volna, bár kétségtelenül nem fogtam vissza magam bringán fingás tekintetében.

Pénteken P13 Kertyparty, rácson sütött húsok fogyasztása, salátával. P13 jellege ellenére egyáltalán nem volt szerencsétlen, sőt, na jó, a világításra nem gondoltunk. Az este tanulsága: a dinnye nagyrészt víz. Ha ledobod és eltaposod, nem marad ott semmi.

Szombaton Hungaroring, ahol szintén tanultam valamit:

1. Kisebb, mint a tévében. (És szinte egy szem árnyék sincs.)
2. Hangosabb, mint a tévében.

Amikor kijöttek a 3.5-ös formula autók (nem formaegy, Renault-kupa), 2 perc kellett, hogy megfájduljon a fejem, annyira hangosak voltak – nem gondoltam volna. És mégis, a meleg, a nap, a rettenetesen megszervezett közlekedés és minden ellenére azt mondom, hogy megérte, csak a hang miatt megérte. (Autóbuzi-e vagyok, pedig nem is.) A nap részét Jul talán nem osztja maradéktalanul. Este Zamárdi, megtekintettem a Balaton Soundot hátulról, 5 perc terjedelemben. (Ez azt jelenti, hogy nem mentem be, és nem is lődörögtem sokat.) Tárcsán sütött húsok efogyasztása.

Vasárnap meg Halásztelek, tárcsán sütött húsok, hagyma, saláta elfogyasztása, előtte medencében ejtőzés. Remek program, I say.

(Ha hétvégén írtam volna, változatosabb lett volna. Hétközben hétvégéről írni képtelenség, annyira más.)

Ja és: A Hungaroringen az nagyon kemény még, hogy mennyire gyorsulnak/lassulnak ezek az autók. Főleg akkor látványos, amikor fent van a safety car, ami ugyan persze széttuningolt, de akkor is valahol utcai autó, tehát kb. el tudod képzelni, hogy mennyire nyomja ki a szemit a pilóta (nagyon), amikor a megültetéssel, meg mindennel majdnem elválik a kereke kanyarban. És még így is simán körberajzolja bármelyik versenyautó. Kanyar előtt 10 méterrel fékezés, iszonyat g-k lehetnek ott, na.