Zárhatósági rendelet #1.

Zárhatósági rendelet #1.: Ne nyissák rám az ajtót szarás közben.

Ma még nem lesz savmaratott üveg ajtóm szálcsiszolt pántokkal, mert a 73 centis üveglap helyett véletlenül 82-est hoztak. Next time gadget.

Tegnap és ma lázasan ébredtem, tüntetés kimarad ma, bár vérzik a szívem miatta. Ja, szarul is vagyok. Hasmenés, láz, sajognak az izmaim/ízületeim, és alpvetően nincs kedvem mozgolódni. (Az imént rávettem magam, és elmentem közértbe.)
Netem most lett negyed órája, voltak problémák az átállásomban, de nézzük a pozitív oldalát: semmilyen módon nem vagyok többé T-Csoport ügyfél (ja de, egy pár szerver még ott van), a Duna Plazában levő Datanet ügyfélszolgálaton pedig nagyon aranyos front deskes lányok intézik az ügyeidet – már ezért megéri odamenni.

Kávém felületén anticiklon.

Reggel korán kelni csakis a tegnap betárazott tiramisu és a sokcsokis kávé (mokka? lol) miatt érdemes.

Nyúl se érti, néz ki bután, én pedig életemben először a klikkide-klikkoda felhasználóbarát APT klienssel frissítettem Athont. (Thunderbird, egyébként, és valószínűleg ideje volt már. De még mindig csak 1.5.0.8, és nem 2.0, aarrghhh.)

A lényeg:

Most meg tea. (Tchai.)

Cigiszagú ruháim földre vetve fekszenek.

Megittuk a jágert/bállont, aztán részemről áttévedtem a Gödörbe is. Linkelném, hogy mire, de ez a site bazmeg egy vicc, rettenetes, szar, atomot neki, vigyékinnen, monnyonle. Valami drogos partira tehát. Jelentem, a rötyi és az átlagéletkor az ilyen bulin is ugyanaz, mint akármelyik másikon. (Ja, meg a tömeg. Vén zsémbes fasz vagyok.) A Csókolom pedig megvolt oké, nem lettem b-közép.

Annyit még tisztelettel, hogy mentünk volna ám a Merlinbe is, de a helyszínen szolgálatot teljesítő tirpák paraszt biztonságiakkal végül sikerült a kedves szervezőknek ezt megakadályozni. (Ilyenkor azt gondolom, szerencsére – nyilván a benti buli is hasonlóan remek volt.) Szerencse a szerencsében, hogy miután a karszalagomat letépve egyértelművé tettem, hogy az elégedetlen ügyfél kériszépen vissza a kétesszeh-öccá-bazmeg belépési díjat, szó nélkül visszaadták. (A biztonsági pattogása közepette: „nedobájjad a papírot [a karszalagot tudniillik] az aztalra e!”)

Most meg tea. (Tchai.)