Defekt resolvolva, köszönet a belsőért és a szerszámokért a wesselényi utcai bringaboltnak. (Bajnokékhoz meg még mindig hivatalos vagyok egy váltócserére, de mostanában egyszerűen nincs rá időm.)
Vicces dolog ilyenkor a Szimplába jönni dolgozni (jelen esetben nyakig olajosan, bár a boltban még kezet is tudtam mosni): sok ember laptoppal, plusz egy lány sok súlyos könyvvel, valami nagyon súlyos tudományt tanulhat, viszont – mint megtudtam – bagaboo tatyója lesz – látod Minimail, mennyire nagy vagy!
És igaz, hogy az autóban van légkondi, meg rádió, de semmi nem kapcsol ki annyira, mint a bringázás egyik taskból a másikba. Van 10-15 perced, nem rakod nagyon, és nem keresed a shortcutokat, mert nem sietsz: bringával mindig pontosan tervezhető az út időtartama, nem úgy, mint autóval vagy tömegközlekedéssel. A 10-15 perc alatt pedig relaxálsz, az agyad kicsit kikapcsol és átáll az előzőről a következő teendőre. És bár kívülről izzadt vagy, belül a legtisztábban érsz az úticélodhoz (és itt most, hangsúlyozom, nem a tüdődről van szó, hanem az agyadról), ready to push it, ready to roll.
Most pedig tiszta fejjel nekiesek propozálni.