Azt álmodtam, hogy lélekben készülök egy koncertnyi Guns ‘N Roses éneklésre. Valahol meg voltam győződve, hogy persze, gond nélkül végignyomok két órát, de ott motoszkált bennem azért a feeling, hogy a jelenlegi torkommal (ami ugye kb. 2 éve nem látott próbatermet) mégse biztos, hogy bírnám. De, gondoltam, majd ott úgyis kiderül.
Egyfajta kényelmetlen érzéssel ébredtem emiatt, de most, hogy kianalizáltam, elmúlt, és át tudom adni magamat a vasárnap reggel gondtalan… rendrakásának. (Báz.)
Kecskemét, csak Kecskemét. Aztán kicsi Hegybíró, be fogok vásárolni én ebből, mámegmondom. 2 hét, adj két hetet.
2 nap, és itt blogol velem Jul is! (Ha addigra talpraáll a freeblog.)
Hipochonderblog vonalon az újdonság az, hogy az állami szemész tényleg az volt, és a szemem gyorsan javul. A bőr teljesen rendben van (pedig milyen fucked volt!), a szemem még viszket néha meg piros, de alakul az is. As a fact of the matter, azon morfondírozom, hogy ma bepróbálkozom a kontaktlencsével.
Ennyire jól vagyok.