Dolgozok.

– És mit csinálsz szombaton?
– Dolgozom. [Bata kedvéért: „dolgozok”. – a szerk.]
– És aztán?
– Otthon leszek.
– És vasárnap?
– Dolgozom.
– És vasárnap este?
– Otthon leszek.

Spammerek felbasznak.

Az előző postom talán kicsit indulatosnak tűnik, de az is. Nagyon felbasz ez az egész spam-kérdés, és ha most még oda is kellett volna mennem a géphez, akkor végképp még nagyobban baszott volna fel. Így is hazavágta a péntek estém felét, ami lássuk be, felbasz. Remélem, mindenki mást is legalább ennyire felbasz a dolog, és elkezdenek rendes spamszűrőket, meg rendes MUA-kat használni.
Ez egy ilyen (f)elbaszott világ.

Reboot. Spam.

Top from the bottom.

Hát, most már kitehetem, majdnem 124 nap volt az uptime. Kaptam egy olyan mérvű spamtámadást, hogy betelt minden létező memória, a gép nem válaszolt a kapcsolatteremtő kísérleteimre, újra kellett indítani. Még szerencse, hogy nem kellett odamennem, az odabaszott volna. Így is üzenem minden spammernek, hogy ha a szemem elé kerülnek, lemosom őket a föld felszínéről. Elmegy a picsába az összes ilyen geciláda, rohadjon le az összes gépelő ujja és robbanjon az arcába a monitor. Fájjon neki. Na.
Uptime counter tehát indul újra, most pedig a mailserverem némi bütykölésével kicsit több védelmet adok magamnak az ilyen pöcsökkel szemben, csak ahogy a sávszélesség és a proci megengedi. Meg a memória.