Már majdnem egy napja tart ez a hülye beteges állapot, de már nagyon elegem van belőle. Ilyenkor mindig a határán vagyok annak, hogy eldöntöm: szarok az „alakomra” (persze nem vagyok nő, de hát azért csak oda kell figyelni erre is, nekem is; de erről majd egy későbbi alkalommal), és élvezni fogom az evést, amennyire csak tudom. (Most is élvezem, de mindig megtűrtőztetem magam.)
És persze most, hogy elfogyott a kekszem, álmodozom, hogy mit tolnék legszívesebben. Egy Cordon Bleu, vagy egy Vadászné pecsenye… És persze ahogy meggyógyulok, megint behülyülök, és nem fogok egész nap ilyen finomságokat enni.
Címke: blog
Dr. Zwack, na das ist eine Unicum.
Rájöttem, hogy kell kigyógyulni hamar: Unicumot kell inni. Azt hiszem van is itt valahol. Olyan jó volna, ha ezek a dolgok nem mindig egy nap vergődés után jutnának eszembe, hanem egyből: hasmenés -> Unicum.
Ez a Tinyproxy, ez meg fura egy állat. Proxy létére olyan, mint egy primadonna.
Még tart.
Az a jó/szar a rendszergazdálkodásban, hogy ha beteg vagy, akkor is van mit csinálni, otthonról szerverkonfig, simogatod a domainjeidet, az elhanyagolt saját rendszereidet, update-eled magad hírekből, satöbbi. Ja, és közben Kémiai Tesókat hallgatsz, hogy az életérzés is meglegyen. (Megnézném, amikor Angelina Jolie két fosás között hackol filmben: 4 kurva nagy digit, password találgatás.)