Még tart.

Az a jó/szar a rendszergazdálkodásban, hogy ha beteg vagy, akkor is van mit csinálni, otthonról szerverkonfig, simogatod a domainjeidet, az elhanyagolt saját rendszereidet, update-eled magad hírekből, satöbbi. Ja, és közben Kémiai Tesókat hallgatsz, hogy az életérzés is meglegyen. (Megnézném, amikor Angelina Jolie két fosás között hackol filmben: 4 kurva nagy digit, password találgatás.)

Az tulajdonképpen kevéssé vicces dolog,

Az tulajdonképpen kevéssé vicces dolog, hogy ebben a szezonban már három napig szabin voltam, de mind a három nap betegség miatt. (Merugye ki a fasznak van kedve elmenni orvoshoz igazolásért, amikor csak feküdni szeretne otthon.)
A tegnapi hasfájásos eufemizmus éjszakára lett csak igazán eufemizmus: alig aludtam. Tudom, hogy a nyilasnak a hasa suxxol így horoszkópilag, de baszki, azé’ má’.

And the loser is.

Lenyomott a hasfájás (látszólag eufemizmus, de tényleg csak fáj – többnyire), hazatipliztem hamar a Szódából, pedig bejön. Van az, hogy így csinálsz egy helyet, ami így-úgy trendi, elterjeszted a wiw-en, mittomén, és akkor van egy helyed sok emberrel. És van a Szóda, ami szerintem tavaly is a legjobb nyári hely volt, és idén is attól tartok, ez lesz az. Ez a Dani tud valamit: meg is vannak dizájnolva a helyei, van dizsipince, és elég jó a ház, amiben van. Megvettem a cuccot.
Csak ne fájna ennyire…