Bata, majd akkor leszel igazán vagány, ha úgy kanyarodsz, mint a dánhillesek. De télleg egészen meglepődtem, hogy mit fejlődtél tavaly óta, most már eljöhetnél velem hajtipajtinak. (Menjünk el!) A te tiszteletedre Daphne Descents megy.
Tavaly (vagy tavalyelőtt), amikor új volt a bringám, kétnaponta kerültem abba a fajta helyzetbe, ami után 2 másodperccel az ember idegein végigfut a megkésett impulzus, ha teli volt az orra, kiürül, és megfogadja, hogy legközelebb 2-vel megy majd. Anyukám, ez persze mind kitaláció, csak be akarok vágódni az olvasóközönségnek, hogy is kerülhetnék ilyesmibe, amikor végig tolom a brinyót.
Anyway, ennke fényében most el is megyek kis éjszakai túrára.
Címke: blog
A Mekiről.
Dzsémsz másik felfedezése az volt, hogy a Meki végre észrevette, realizálta mintegy, hogy ki a célcsoport, így teljes joggal vagyunk büszkék az új szlogenre: „I’m lovin’ it”, ejtsd „ájm lavin ájtí”, éérteed, persze ezt már mindenki százszor megcsócsálta, elsütötte, de mégis, jól jött ez ki ma, na. Mert tudjuk: a humormókák viszonylagosak. (Megírták.)
Az időjárásról.
Ráébredtem, hogy olyan lett az ország időjárása, mint Svédországé: ott is mindig kellett magammal vinni esőkabátot, mert a legnagyobb reggeli verőfény is nyári zivatarba tudott csapni bármikor. Hát itt most ugyanez megy. De akkor is bringázni fogok, Svédben is ezt tettem anno. (Mi Svédben voltunk, és ti?)
Dzsémsz (Dzsémsz, aki alig örült a 2-9-es eredmény hallatán) azt mondta ma, hogy Québec-ben a rendőrök ugyanolyan korruptak, mint ká-európában, csak ott a jobb életszínvonal miatt nagyobb buli nekik. De, tette hozzá, Montréal akkor is az egyik legjobb város (ide szinte teljesen irreleváns adat: kanadaiul a „GTA”, az általunk hitt „Grand Theft Auto” helyett „Greater Toronto Area”-t jelent, vagyis kb. „Toronto és agglomerációja”, aminek egyébként remek tömegközlekedése van, ezért ne vegyünk ott autót), szuper helyekkel, sok goa-bulival (már alig kell párat aludni és jön Frankhegy!), és nagyon jó hangulattal úgy általában.
A rendőrökre visszatérve én még sose találkoztam itthon korrupt rendőrrel, bár tudom, hogy van, mégis: nagyon örülök, hogy 2 sarokra lakom a XII. kerületi kapitányságtól. Még sose jöttem éjjel úgy haza, hogy legalább egy őrjárattal ne találkoztam volna, de sokszor többel is. Az egész sztori azért jutott eszembe, mert a Mekiben is tolt egy „tátikapuki és bugivugi” menüt az aktuális razzia. És nem azért, mert olyan kurva izgalmas.
Az élet unalmas, a jólét viszonylagos, mint ahogy valaki megfogalmazta egyszer.