Címke: blog

News Flash:
Május 1: Frankhegy
Május 25: Kraftwerk

Azt hiszem, Májusban lesz miről csámcsogni.
(Jó látni, hogy lassacskán indul be a nyár: partik, események jönnek, miniszoknyák és áttetsző pólók libbennek (egyes extrém esetekben komplett búvárruhák, brrr), ismét hódolhat a műértő közönség a cameltoe- és whale tail-spotting ősi művészetének. Hepihepidzsojdzsoj.)

Péntek létére egész eredményes kis napot élünk: másfél megás ADSL Matáv részéről bekötve, aktiválva, új analóg mellékvonali kártya (illetve kártyák) installálva, felprogramozva, patch panelra kifejtve, és még pár hasonló truváj.

Ezúton üzenem annak az egy vagy több versenyzőnek, aki notóriusan próbál engem buffer overflow-ni (Axelero ADSL-es címekről egyébiránt), hogy hiába küld (nyilván önhibáján kívül) napi kb. 70 támadást, még mindig nem IIS alapú béna-köcsög routert használok, viszont az ő helyében frissítenék egy firmware-t, úgy kábé most.

Lassan zökkennek vissza a dolgok a rendes (?!) kerékvágásba. (Még kerékvágásról beszélni is eufemizmus.) Reflexből még mindig leszállok a Deákon, és ami azt illeti, hiányzik is a belváros gazdagsága, az új épület viszont kurvajó (néhány apró glitch kivételével), adott tehát egy jó kis disszonancia. (Szívesen használnám a „kognitív disszonancia” kifejezést, de hát ez nem az. Na, erre hegesszél kilincset.)
A normalitás jegyében felmerült bennem a szabi gondolata, hogy tudniillik tulajdonképpen én kábé ezer éve még hétvégére se vettem ki. Pedig pihenés nélkül csökken a dolgozó hatékonysága, romlik a koncentrálóképesség, és úgy általában: töke tele van ezzel-azzal.
De mit is mond a költő (vagy legalábbis Petőfi):

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kísértet,
Bolygott a lelkünk a világban érted.

Szóval kiveszem én azt a szabit.

(…into the shining sun.)