Edzőtáboros háttéranyagok a házban. Vacsi utáni énekelgetés, tehát nem autoritatív, de azért jól éreztük. (Magunkat.) Itt kezdődik, de mivel a páratlan videók csak éneklések közti szövegelést tartalmaznak, a másodikat embeddelem ide, Uuze Brown szívet tépő gospeljét, aztán te meg kattintgatsz tovább, ha érdekel:
Címke: varosminor
Ubi Padre 2.0.
Azért a hétvégi képek közül kiemelném Ubi Padre továbbfejlesztett változatát. Kicsit komolyodott, és mintha virágok is nőttek volna rajta, de ez csak optikai csalódás:
(Ubi Padre 1.0 pedig természetesen itt.)
Kis szekund ez nekem, de nagy szekund az emberiségnek.
Pénteki dobolós-durvulós próba után (buli május 23-án!) még péntek éjjel irány volt Leányfalu, ahol a Városminor komplementerhalmaza már izzított a hétvégére.
A hosszú idő óta nem tapasztalt durvasággal támadó allergiámtól, na meg a szomszédban folyó (az allergiarohammal talán összefüggésben levő) építkezés-fúrás-faragás-betonkeverősautó-tülkölés zajoktól eltekintve megint remek kis kórus-edzőtáboron vagyunk túl.
Megtanultuk (per felelevenítettük) a repertoárt a június 14-ei (gyere gyere!) koncertre, meg azt is, hogy Georgi vigyáz a vonalaira — mind az ötre. És persze rajtam kívül, aki többnyire hanyatt fekve vártam, hogy hasson a Claritine, mindenki óriási gigabuliarc volt.
Képek erre, és stand by, mert lesz videó is (csak fel kell vágni), meg meglepi is (csak meg kell csinálni).