Hétvégelog, geeklog.

the woodworm is tickingVasárnap Városminor koncert [censored], ami attól lett igazán izgalmas, hogy Budapesten és 20 kilométeres körzetében délelőtt elkezett esni a hó, a kórustagok közül viszont csak 1 embernek volt téligumis autója. (És nem én voltam az. Én az voltam, akinek már a Délinél kipörgött.) Egy ideig az is kérdéses volt, hogy le akarunk-e menni ilyen környezeti változókkal (haha környezeti változó, hehe), aztán a szociálmeteorológia jelentette Iszkaszentgyörgyről, hogy otan csak eső esik, így végül magunkhoz vettünk még egy téligumis autót (2:2 lett az arány), és nekiindultunk, és aztán haza is értünk. Ami utána történt, az történelem. (És különben sem voltam ott.)

Követelem a lokális felmelegedést. (Radikális alterlokalista vagyok, valamint kevéssé radikális tenorvokalista.)

In other news, Tornado meghívásával élve lett Facebook profilom (biztos éjjel-nappal fogom használni — persze a WiW-nél, mily meglepetés, jobbnak tűnik), valamint döglődik a notebook. Úgy tűnik, hogy ha egyszer valaki 100%-os procihasználatot ér el (ami egy 1.5 GHz-es cerka esetén nem nagy teljesítmény), akkor onnantól a proci hibázik, nem tud visszajönni 100%-ról, és végső soron újra kell indítani az egész gépet. Most ahogy ezt írom, logikusnak tűnik a következtetés, hogy (koszolódás, vagy valami hővezető elcsúszása miatt) elégtelen a proci hűtése, ezért aztán amikor szüksége lenne rá de nem kap, meggajdul. (Alátámasztja ezt, hogy mostanában 79% idle CPU mellett is küldi a procihűtőt, mintha nyár lenne.) Új gépet egyelőre nem akarok (most kapott új vincsit/rendszert!), úgyhogy ha időm/kedvem engedi, szétkapom és kitakarítom. Kíváncsi vagyok, ez a gép a „mindig marad egy csavar összerakás után”, vagy a „mindig eggyel kevesebb csavar van, mint amennyi kéne” csoportba fog tartozni. (Mert aki szedett már szét laptopot, az tudja, hogy olyan nincs, hogy pont annyi csavar van, mint luk.)

WiW megújulás: 1024×768. (Ember a holdon.)

Bírom ezeket a WiW-megújulásokat. Egy személyes blognál még elmegy megújulásnak az, hogy az ember ráhúz egy új skint (nota bene, én még ezt se vagyok képes meglépni), de egy webes szolgáltatásnál a „megújulás” azért kicsit többet kéne jelentsen annál, hogy egyszer meghabarják a beléptetést, másszor meg új css-t kap. Így aztán érthető az, ami a héten tudatosult bennem: hogy bármilyen szakmaközeli geek sörözés (de akár ebéd is!) alkalmával az elkúrt szolgáltatásokról beszélgetve valaki mindig bedobja, hogy „na meg a wiw”, és erre mindenki lemondóan bólogat, „ja, meg persze a wiw”.

Vakok között persze a félszemű a király, és tudom, csináljak jobbat, de azért kíváncsi lennék, mennyivel lenne népszerű egy rendes szósölnetvörk.

Indafoto hard launch.

Jegyzetek az Indafotó hard launch-hoz:

  1. 1600×1200-ra downscale-eli a képeidet.
  2. Így elég a havi 250 mega.
  3. #1 miatt viszont nem alkalmas fotók hosszútávó tárolására, nem is a hosszú táv miatt, hanem az eredeti méret hiánya miatt.
  4. (Viszont mivel kénytelen vagy továbbra is máshol tárolni az eredetijeidet, indirekt módon teljesül a „all eggs in one basket not” tétel is.)
  5. Hiányzik az URL-ről feltöltés. (Más szavakkal: csak helyi gépről tudsz feltölteni.) Ha (tfh) át akarnék állni a Galleries-ről Indafotóra, meg kéne járatnom az itthoni netemen oda-vissza legalább 1.8 GB-ot (ez igazán a 384 (vagy 512?) kbps upload rátámmal válna érdekessé), ez pedig sajnos egyből no-go.
  6. Viszont API iz on teh wayz, úgyhogy majd egyszer lesz ilyen.
  7. Egyébként pattan, és technikailag gondolom rendben van.