AJAXWrite.

Michael Robertson megint. Még tavaly titokban indított egy céget, aminek célja, hogy mindenféle újiskolás webalkalmazásokat fejlesszen. Ennek első lépéseként most egy AJAX-alapú word processort (AJAXWrite) mutatott be, a screenshotok nem rosszak, és már töltöm az applikációt. (VMWare-ben, mert a desktopomon 1.0.7-es Firefox van, ez meg csak 1.5 fölöttivel megy.) Ilyet persze láttunk már, mondhatnánk, Writely a neve, pwned by Google – viszont az jelenleg nem használható. (Michael lenyomta a Google-t ebben a háziversenyben.)
A program, ha egyszer betöltődött, szimpi: minden alap office funkció, mentés MS Word, RTF, text, PDF formátumba (ha rákattentesz, hogy mentse, akkor felajánlja a legenerált file-t letöltésre), nyomtatás, egy Wordpad funkcióit maximálisan hozza, és még egy kicsit többet. És ne feledjük: the Web is the Platform!

Ami viszont még jobbabb, az Michael Robertson hozzáállása: ő ugyanis vállalja, hogy minden héten szerdán 12:00-kor piacra dob egy új webes alkalmazást, amivel egy újabb desktopos bloatware-t tudsz helyettesíteni. Mostantól tehát minden szerdán ajaxlaunch.com, és lássuk, hogy mivel kápráztatnak el a Linspire-fiúk!

Betegen fetrengve itthon az van, hogy.

Kezdődött az egész azzal, hogy minden új linket új tabként nyitottam meg: CTRL+t, beír, enter. Aztán jött az, hogy mindenre, még a deeplinkekre is mindig rágugliztam: CTRL+t, beír (beilleszt), lenyíl, „Google search for…”, aztán (ugyanarra) a deeplinkre katt a Google találati listájából. Aztán jött az RSS, és most ott tartok, hogy amikor nagy ritkán böngészőben olvasok valamit, akkor törölni (DEL) próbálom a tabot becsukás (CTRL+w) helyett.

Diszfunkcionális Web 2.0 Szindróma.