Hónap: 2004 március

Azért imádom ezt a várost, az összes stúióháttér látképével, a „lehetne még 5 fokkal melegebb” kellemes időjárásával, a kilátóival: Gellért-hegy (szevasztok!), Tabán (szevasztok!), a Dunakorzó (szevasztok!), és minden más, ahol nem járok, de szép. (Szevasztok!)
Imádom, hogy este haza lehet sétálni a Tabánon és a Vérmezőn keresztül, hogy lehet Tökipompos-forraltbor szettet tolni a Vörösmarty téren, hogy át lehet sétálni a Király utcán, végignézni az újonnan nyílt bútorboltokat meg végigcsekkolni a lassacskán kinyitó kult-kerthelységeket, hogy ki lehet ülni a partra és csak nézni a megvadult (mert árad) vizet, ahogy sose ugyanolyan, belenézek a város szemébe és elveszek benne, belenézek a város szellemébe és elveszek benne.
„The city she loves me…”, de ne legyünk túl szentimentálisak.
Egy városi kósza vagyok, mondtam már, mondom megint, nem tudok betelni.

Irodaköltözés elkezdődött, diliház, rohanás, minden.
Tele van az iroda óriás dobozokkal (hülyegyerek rácsodálkozik nagyvilág).
Az élet meg csöndben (de annál inkább) történik.

Döme képei, még Donovalyból (-ról). Kicsit nagyobbak lettek a „kis” képek, mint szoktak, de azért talán lejönnek rendesen.
(Döme, az autód meg kurvajól szól! Én vissza se tenném azt a kipufogót. Raliautó ezerrel.)
Hm, most se telik rendes postra,
Éhes vagyok, megyek most a
Picsába.
(Alanyi versike.)