Tanulóprojektek.

Munkám során gyakran találkozom emberekkel, ugyebár. Az említett emberek között sok olyan felvételiző van, akik teljesen pályakezdők, és fogalom nélkül vannak atekintetben, hogy mi fán terem egy projekt, mit csinál egy PM, egy BA (persze ez gyakori probléma az ipart sok éve űzők körében is, lásd még azt a tipikus magyar felfogást, hogy a PM a BA “fölött” van, és több évi BA tapasztalattal az emberből PM lesz), és hány lába van egy metodológiának.

A jelentkező hozzáállásától függően van, akit kidobok mint macskát sz különösebb kommentár nélkül hazaküldök, ne raboljuk egymás idejét; vannak viszont, akiken egyértelműen látszik, hogy szomjazzák ők a tudást, csak hát kikerültek a csodálatos magyar felsőoktatás langy öléből zéró tudással (ja nem bocs: ismerik a Kirchhoff-törvényeket és tudják, hogy minden építész/gépész/villanyos/műszakimanáger fasz (forráskartól függően ugye)), és azt se tudják, hogy merre keressenek.

Nekik szoktam mondani, hogy egyrészt persze

  1. olvasni, olvasni, olvasni, másrészt viszont
  2. csinálni, csinálni, csinálni!

#1 viszonylag egyszerű: a neten ingyen és legálisan is fellelhető egy rakás high level információ (akár egy Wikipedia surf árán, vagy egy nagyobb szervezet oldaláról kiindulva) arról, hogy mi egy projekt, kik a szereplői, és ha az ember részletekre kíváncsi, mit érdemes elolvasni. A “mit érdemes elolvasni” lista egy része aztán viszonylag olcsón beszerezhető Amazonról, és még olcsóbban, de kevésbé legálisan Thepiratebay-ről.

#2-nél viszont az emberek elakadnak, pedig nem kéne. Én azt szoktam javasolni, hogy keressen a kedves tanulni vágyó egy nonprofit projektet — alapítványt, egyesületet — ahol kipróbálhatja a tanultakat-olvasottakat. A példa kedvéért (és kicsit hazabeszélve) a Critical Mass-t és a Kerékpárosklubot szoktam példának hozni, mint népszerű és könnyen elérhető szervezetet, mindkettő tárt karokkal várja a segíteni vágyó embereket, és mindkettőnél mindig akad egy rakás projekt (informatikai is), amit koordinálni, tervezni kell. (On the flipside: ahogy láttam, ezeknél a szervezeteknél elég nagy a fluktuáció, lévén, hogy az aktivisták jelentős része ugródeszkának tekinti őket. Kevésbé szépen fogalmazva: aki tud, továbbáll a fizetős iparba.) De ezen kívül is vannak ilyen projektek, tömegével: a magyar nonprofit szcéna erősen alulpénzelt (persze melyik nem), az ember csak körülnéz pl. az 1%-os szórólapok környékén és talál egy sor olyan szervezetet, akik szeretnének egy új weboldalt, valami irodai upgrade-et, ami már egy projekt, és ha rajtuk múlik, akkor a jótékonysági témában jártas, de technikailag fogalom nélküli emberek fogják levezényelni — biztosan örülnek valakinek, aki kifejezetten a levezénylést adományozná nekik. Egy ilyen sor, hogy pl. “managed web portal transition for some NGOs”, már egészen jól néz ki a CV-ben, lehet róla mesélni, rosszul nem jöhet ki az ember sztoriból még akkor sem, ha maga a projekt pl. fiaskó volt és csak tanulni lehetett belőle.

A nonprofitok persze a legtöbb esetben nem fizetnek, vagy csak talán természetben valamit. De hé, még mindig jobb dolgozni a mekiben egy évet és közben kipróbálni magad a szakmában, mint a tapasztalat teljes hiányával próbálkozni évekig sikertelenül nem igaz?

Tanulóprojektek persze fejlesztőknek is vannak – van egy pár FLOSS project, akik szívesen látnak kezdőket. Az ITWorld össze is gyűjtött 7-et. Megkockáztatom, hogy koordinálási munkák is vannak ezek egy részénél.

“Tanulóprojektek.” bejegyzéshez ozzászólás

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Loading Facebook Comments ...