Gigaposzt: a holland egészségügy – 1. rész.

PANO_20150608_151111~2

Sok embernek sok mindent meséltem a holland egészségügyről (“beszél ez összevissza”), de adós voltam egy gigaposzttal, amiben összefoglalom, hogy hogy is megy ez itt, pedig igény az volna rá. Szóval íme, a Holland egészségügy, belülről.

(Zárójel a nem rendszeres olvasóim kedvéért: nem sokkal kiköltözésem után megtalált engem egy Klasszikus Hodgkin Limfóma és ennek következményeként egy 4 hónapos kemoterápia (plusz előtte 2 hónap magas lázzal) — itt kezdődött, a kemó haladásáról először itt, majd itt írogattam bővebben. Emiatt a holland átlagemberhez képest is nagy tapasztalatot szereztem a holland egészségügyet illetően — sokkal nagyobbat, mint amekkorát valaha akartam. Zárójel bezár.) (Mondtam.)

A posztot két részre fogom szedni, mert szófosásom van elég nagy a téma. Az első részben (jelen írás) ezeket fedem le:

  1. Holland egészségügy, számokban
  2. Törvényes keretek
  3. Mennyi az annyi: TB járulék és barátai
  4. Háziorvos

Ezek az egyszerű, könnyen befogadható témakörök. A következő részben aztán belecsapunk a lecsóba, és megnézzük, hogy

  • hogy működik a betegszabi (hint: nem pont úgy mint Magyarországon)
  • hogy milyenek a kórházak, milyen egy kórházi kezelés (hint: nem pont olyan mint Magyarországon)
  • és hogy hogy működik a betegjogi képviselet, üzemi orvos, és a hosszan tartó betegség. (Hint: pont úgy mint Magyarországon. Haha, csak vicc volt! Teljesen máshogy.)

Blijf kijken, addig meg vágjunk bele az első részbe!


 

1. Holland egészségügy, számokban

A holland egészségügy jó. Nagyon jó. Az Euro Health Consumer Index alapján ötödik éve a legjobb Európában, gondolom ez radikálisan idén sem fog változni.

(Fun fact: nem Magyarország a legszarabb! Egészen pontosan kishazánk csak a 12-ik legrosszabb (37 országból), pl. Bosznia-Hercegovina és Albánia is rosszabb helyen végzett. De ami még érdekesebb: az EU-s országok között is van, ahol rosszabb a helyzet, pl. Lengyelország vagy Románia.)

A holland egészségügy meglehetősen sok pénzből gazdálkodik. A holland GDP kb. 12%-a megy el egészségügyre. A kontextus kedvéért: Magyarország azt hiszem 8% körül költ, és hát adjuk hozzá ehhez a korrupciót, a szervezettséget, és nem utolsó sorban a két GDP közti apró különbséget (853,5 milliárd USD vs. 133,4 milliárd USD; találd ki melyik melyik). Az egy főre eső egészségügyi kiadás összege (világbanki adatok szerint) Hollandiában évi 6145 dollár – ez a hetedik legmagasabb a világon (összehasonlításképp: Magyarországon évi 1056 dollár.)

Az anyagi ráfordítás persze mindenhol látszik, az intézmények szépek, újak, tiszták, még villanykapcsoló és WC-papír is van!

Folyosói társalgó a BovenIJ kórházban
Folyosói társalgó a BovenIJ kórházban

Ami viszont nem pénzkérdés: ahogy Hollandiában mindenhol, az egészségügyben is általános a tökéletes angoltudás. Bárhova bemehetsz, ha angolul szólalsz meg, angolul fognak válaszolni… de még a gépek is! Case in point: a CT gép, ami angolul szól rád, hogy tartsd bent a levegőt.

Dióhéjban: ha már valahol meg kell betegedned, Hollandia az egyik legjobb hely amit választhatsz. (Ezt az elmúlt fél évben sokat emlegettük.)

2. Törvényes keretek

Alapjait tekintve a holland egészségügy államilag szabályozott, de persze privatizált rendszer, és talán az “erősen szabályozott szabályozott káosz” leírással tudnám jellemezni, jó értelemben: nagyon erős az állami szerepvállalás és szabályozás, miközben polgárként nagyon nagy szabadságot élvezel abban, hogy milyen szolgáltatásokat, milyen szolgáltatókat veszel igénybe.

Részleteiben szoktam még a “működő bürokrácia” kifejezést használni, mert a sok szabályozás tényleg bizonyos mértékű bürokráciához vezet, de basszus működik. A hollandok egyébként sokat panaszkodnak a bürokráciájukra… mert nem láttak még olyan igazi, értelmetlen, coccializmusból-ittmaradt-ügyintézőnéni, működésképtelen, idegölő bürokráciát. Magyar gazdasági bevándorlóként kb. ahhoz tudnám hasonlítani a holland bürokráciát, mint amikor nyáron a negyven fok után végre megjön az első hűvösebb nap.

A működésnek persze ára van, a holland TB nem olcsó: nekem (tudomásom szerint) kb. havi 230 euróba’ van (mindjárt látjuk, ez hogy tevődik össze). De azt is látnunk kell, hogy egy jól működő egészségügy nem olcsó, a kórházakat, bennük a gépeket folyamatosan üzemeltetni kell, a dokinak fizetést kell adni (lásd kicsit lejjebb), és hát így működik a közös teherviselés.

Zárójel nyit: mindig mosolygok az otthoni társadalmi párbeszéden, hogy a 7000 forint körüli (ha jól tudom annyi) TB-járulék magas… lófaszt az, sőt, tízszer annyi se lenne sok, cserébe lehet, hogy valamivel kevésbé lenne béna a magyar egészségügy. (És ilyenkor jön a jó magyar individualizmus, miszerint “de én évek óta nem voltam kórházba’, akkó’ mié’ fizessek ennyit“, ami rendben van, de akkor ha legközelebb teremfocizás közben eltöröd a lábad, akkor a kórházba menet majd azért vegyél egy röntgen gépet is.) Értem persze hogy gyökeresen más a helyzet, mert Magyarország jobban teljesít Hollandia meg nyomorog, és hogy nem olyan egyszerű egy ilyen kificamodott országban ahol még a gazdasági mutatók se tudnak pontosak lenni hirtelen többszörösére emelni a TB-járulékot, ráadásul egyidejűleg meg kéne emelni a béreket és fel kéne számolni a korrupciót, és ez egymagában is gyakorlatilag lehetetlen, de a bottom line akkor is az, hogy rendes egészségügyet annyi pénzből nem lehet csinálni. Zárójel bezár.

3. Mennyi az annyi: TB járulék és barátai

No de lássuk hogy mennyi az annyi, miből tevődnek össze egy átlagember egészségügyi kiadásai:

  • Először is a fizudból vonják az “állami” TB-járulékot (a fizetés kb. 20%-a), kötelező jelleggel. Ez megy az államkasszába, ahonnan aztán visszaforgatják az egészségügybe: az állam adja az egészségügy költségvetésének kb. felét.
  • Aztán szintén kötelező jelleggel kell kötnöd egy egészségbiztosítást, amit nem a fizudból vonnak, hanem zsebből (illetve bankszámláról) fizetsz. Az egészségbiztosítók privát cégek, akik törvényileg szabályozottan kötelező jelleggel kell adjanak neked ilyet. (Kb. mint Magyarországon a magánnyugdíjpénztárak, az elhíresült einstand előtt.) Hogy ez mekkora összeg, az igazából rajtad múlik, úgy tudom akár 60-70 eurónál is megállhat, de ha beleveszel külföldet (“Európai egészségkártya”, magyarként nyilván nem árt), meg mondjuk fogászati kezelést, ilyesmit, akkor 100-120 euró körülre fog kijönni. A privát cég azt is jelenti, hogy a szolgáltatás azon a szinten van, mint pl. az autóval kapcsolatos biztosításod — és ez a szint Hollandiában magas. (Tipikusan ugyebár a szolgáltatások jobb minőségűek, mint Magyarországon, lásd pl. bank.) Én a biztosításomat online felületen kötöttem, a modulokat (külföld, fogászat, stb.) simán összekattintgattam, küldtem egy fotót az útlevelemről, egyszer felhívtak, hogy “are you a robot”, és ennyi volt. Azóta egyszer kellett velük telefonon beszélnem (valamit nem értettem), hofisan szólva elég az hozzá hogy a magyar Citibankos kiemelt ügyfélstátuszomhoz nem járt olyan hozzáállás, mint itt az alap customer supporthoz.
  • A biztosítókat egyébként néhány adat után ezen a (hazai Netriskhez hasonló) oldalon szépen össze tudod hasonlítani, kiválasztani a neked legjobb biztosítást. Én speciel Redditet olvasgatva döntöttem a, mondjuk ki, FBTO mellett.
  • A fenti kettőn kívül cégtől függően létezik (létezhet) céges biztosítás — ez nem kötelező, ennek megfelelően a feltételei és költségei is teljesen változóak.
  • Gyerekek 18 éves korig automatikusan (és ingyen) biztosítva vannak, egyszerűen hozzá kell őket rendelni a saját biztosításodhoz.
  • Az alap biztosítás egyébként elég széleskörű ellátást fed le (vagyis ezeket “az állam” állja): a háziorvosi konzultációt, szakorvosi és kórházi kezelést, gyógyszereket (szélesebb körben, mint Magyarországon, én tipikusan még nem fizettem gyógyszerért), mentálhigiénés kezelések egy részét (pl. szakorvos által előírt pszichológiai/pszichiátriai kezelés), 18 éves korig fogászati kezelést, szüléssel kapcsolatos kezelést és szabadságot, és még pár dolgot. Ha valamiért fizetned kell (pl. olyan kezelésért, amit csak részben áll a biztosítás, vagy nincs szerződése a szolgáltatónak a biztosítóval), a számlát bescanneled (lefotózod), és online felületen betolod a biztosítódnak: ilyenkor pár napos átutalással visszautalják a megfelelő összeget. Nálunk Adél első háziorvosi látogatása (20 EUR) volt ilyen: itteni TB-je már volt, de regisztrált háziorvosa (mindjárt mondom mi az) még nem.
  • Fontos viszont, hogy itt létezik az “eigenrisico” intézménye egészségbiztosításnál. Ez gyakorlatilag az “önrész” fogalma: minden évben meghatároz az állam egy összeget (idén: 345 EUR), eddig az összegig te állod a gyógyszerköltségeidet. Én természetesen kimaxoltam (még májusban, az első adat kemó gyógyszeremmel), ilyenkor lehetőség van kamatmentes részletekben visszafizetni.
  • Zsebben turkálós fun fact: a holland orvosok a világ legjobban fizetett orvosai. Egy háziorvos évi 105000 euró körül keres (átlagfizetésekről beszélünk), egy szakorvos pedig 225000 körül. Nővérek ha jól tudom 60000 körül visznek haza, szintén éves szinten. Ízlelgessük ezt egy picit: egy szakorvos tehát havi szinten kb. 18000 eurót kap, az kb. 5 és fél millió forint. Nővérnél ugyanez 6000 euró, vagyis kb. másfél millió forint. Ezek átlagbérek, vagyis egy junior szakorvos/nővér vélhetően kicsit kevesebbért, egy senior kicsit többért gürizik. Így aztán nem annyira meglepő, hogy az én egyik orvosom nyáron lelépett 3 hétre a Karib-tengerre nyaralni, az egyik nővérem ugyanígy Kínába. És ami még fontosabb, az sem meglepő (VMG-s exdiákoknak: “nem lepő meg”), hogy a VUmc Cancer Centerben, ahol engem kezeltek, mindig jó hangulat uralkodott. Valamiért úgy gondolom, hogy a magas szintű egészségügy egyik alapfeltétele az elégedett egészségügyi dolgozó.

4. Háziorvos

Míg a TB témaköre kb. befogadható magyar fejjel (mert legalább láttunk hasonlót otthon), a háziorvos rendszer már feszegeti a megértés határait, mert nagyon máshogy megy, mint odahaza. (De az igazán durva, mint említettem, majd a betegjogi képviselet és a hosszú betegszabi lesz.)

Hollandiában a háziorvos (huisarts) a dolgok közepe. Amikor megvan a biztosításod, szépen választasz egy dokit a lakóhelyeden (esetemben kemény 50 méterre van egy gesondszentrum), és regisztráltatod magad. Innentől ha bajod van, a háziorvoshoz mész, ő fog először megvizsgálni, esetleg felírni valamit vagy szükség esetén elküldeni szakorvoshoz. Kivétel a saját magad által szervezett terápia, meg pl. a fogorvos (tandarts). A holland orvosok általában amíg lehet, a természetre bízzák a dolgokat, nem írnak fel orrba-szájba gyógyszert. És bár alaposak, érvényes a holland protestáns kommunikáció szabálya (magyarul: szűkszavúság): ha nem kérdezel, nem feltétlenül mondják el azt, amire kíváncsi vagy. Ha kérdezel, akkor viszont egészen biztosan, mindent, szóval nem bunkó, csak szűkszavú. (A nyuszikás-medvés-halállistás viccben a medve szerintem holland. Persze miért lenne bármilyen hollandnak halállistája… na mindegy.) Szóval a hüvelykujjszabály az, mint bárhol máshol Hollandiában: ha valamire kíváncsi vagy, kérdezz!

Fun fact ezen a ponton: az én huisarts-om a Sidney olimpián ezüstérmes volt nyolcpár-evezősben. Heló mi?


Nos, ennyi fért bele ebbe az első részbe, sejtem hogy ez is elég fárasztó mennyiség volt. Az anyag emésztéséhez sok sikert kívánok!

Ha kérdésed van, vagy valamit elírtam, kommentelj — a következő részbe belesuvasztok egy Q&A szekciót is.

“Gigaposzt: a holland egészségügy – 1. rész.” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Sydneyben az ausztrálok voltak ezüstérmesek, a hollandok ez Athénbenban?) sikerült. És “csak” nyolcas, nem nyolcpár, az még nem olimpiai szám ;)

  2. Tisztázzuk: A kb 7ezer Ft TB-t annak kell fizetnie, aki nincs alkalmazásban (munkanélküli, akármi). Egyébként a tb az 7,5%, tehát akinek 100ezer a fizetése, annak 7500 Ft, akinek meg 1 millió, annak meg 75 ezer. Ettől függetlenül egyetértek azzal, hogy ez nem sok.
    Csak kb írtam le a dolgokat, engem is nyugodtan lehet javítani! :-)

  3. egyik bekezdesben azt irtad, meg nem fizettel gyogyszerert, masikban meg azt, hogy mar majusban kimaxoltad az eigenrisiko eves keretet. tehat akkor 300-400 EUR-t csak fizettel gyogyszerert, ill. kulonfele ellatasokert, nem?

    1. igazad van, az eigenrisico természetesen számít, és az én zsebemből jön le – ami az üzenet akart lenni, az az, hogy ha egy gyógyszer a kezelésed része, akkor 100%-ban támogatott. az eigenrisico-t is beleértve úgy lehet fogalmazni hogy a gyógyszerkiadásaid akkor is 345 euróban maximálódnak, ha 345 eurót “költesz” gyógyszerre, és akkor is, ha (mint én) pár tízezret.

  4. “az első adat kemó gyógyszeremmel” – gondolom adag akar lenni

    ugye az ökölszabályt csak vicceskedésből írod a tükörfordított hüvelykujj szabálynak?

    1. átlátsz a szitán, granaz! valóban azért csináltam végig a kemót és töltöttem órákat a blogposzttal, hogy ezt a remek hüvelykujjszabályos viccet elsüthessem veled :)

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Loading Facebook Comments ...