Ride for the day.

Leadtam az Erdészt szervízbe (megint — még mindig szenvedünk a motorproblémával), kaptam csereautót: egy Subaru Trezia nevű csodát.

IMG_20150703_094356~2

Mint kiderült, ez eredetileg egy Toyota Ractis, ami egy Toyota Vitz nevű modell utódja (ami pedig a Yaris Verso utódja)… Nem tudom lehetne-e magyar embernek ennél szerencsétlenebb neveket választani (nyilván lehetne: pl. Subaru Fostalicska, vagy mondjuk Toyota Lázár János), mindenesetre a Vicc → Rectalis → Tré fejlődésen bemosolyogtam.

Az autó kb. olyan is, mint a neve, vicces, hogy az immár 13-ik évét taposó Erdész még mindig jobb autó, mint egy ilyen kis Verso… (És pláne az egyik alábbi képen mellette álló 2005-ös modellévű darab, a Forester széria csúcsa…)

Szóval valami 1.4 literes kis dízelmotor, kopogós műanyagok, sans könyöktámasz, sans tárolók, sans egy rendes rádió.  De tegyük hozzá gyorsan, hogy jelenleg a Trének van egy óriási előnye az Erdésszel szemben: megy. Sőt, még a (manuális) légkondi is működik benne.

Hát ezt hajtom most, amíg az Erdész gyógyul.

Ha már itt tartunk: eddig sikerült kicseréltetni valami hengerfejtömítést amitől tiszta olaj volt a gyújtás, sikerült kicserélni a gyertyákat, és valamit még tweakelni a gyújtáson, amivel már egész jól megy a Forester, ha egyszer sikerült felváltani 3-asba; de 1-esben, 2-esben még így is nagyon béna, hátramenetben meg pláne. Ráadásul vagy ezzel összefüggésben, vagy függetlenül, de zajosak a diffik (középen és hátul is), jobb elölről jön valami csapágyzaj, kanyarodás közben kattog az első diff… szóval van mit nézni rajta.

A szervízköltség eddig valahol szumma 600 eurónál jár, úgyhogy új autót még azért nem érdemes venni. Pedig már kinéztem egy praktikus, pont ideális családi autót

Ja, a slusszpoén: a Subaru Tréből létezik STi verzió! Y-O-Y…

#til Amsterdam: együtt a család!

Volt egy kisebb hiátus, az oka: kijött a család! Nem volt izgalmak nélküli a dolog, Adél útlevele az utolsó pillanatban lejárt (nyilván nem, hanem az utolsó pillanatban vettük észre; Jul azóta is kb. csak kesztyűsbáb segítségével tud beszélni), a teherautó defektet kapott, és hasonlók, de mindenki itt van (illetve akinek otthon kell lennie az otthon), épségben.

Lássuk csak, mit #til-tam mostanában:

  • Szar telefonnal szar fotókat lehet csinálni (lásd lejjebb), következésképpen keveset (illetve pont hogy ne lásd).
  • Szar telefonnal még a sport trackelés is szar.
  • Na, viszont itt egy érdekesség: nagyon vicces Amszterdamban, hogy amikor fúj a szél… Ja igen, fújt a szél. Tippre 120 km/h körül, életemben nem ütötte még ki alólam a lábamat szél; hát most igen. Na szóval amikor ilyen szellő lengedez, a repülők marha alacsonyan szállnak. (Eleve Schiphol de facto a belvárosban van, olyan, mintha a LisztFerihegy mondjuk a Kelenföldi Pu.-nál lenne. (In all fairness, a LisztFerihegy is nagyon bent van.) Szóval elég vicces kitekinteni az iroda ablakból hogy most akkor ez földrengés OR WHAT, és látni egy nagyon alacsonyan szálló 747-est átszállni az utca fölött.
  • (A 120 km/h szellőben a gépen ülni… arról Jul tud mesélni, meg a gyerekek, meg a szerencsétlen Beton. Úgy hallottam nem jó.)
  • Hogy az itteni Praxisban egymás mellett van a két izzó, amit otthon égre-földre hajtottam az Erdészhez (az egyiket így is sikertelenül; a másikat be tudtam rendelni, from da interweb).
  • Ja! És hogy szegény Erdész gyújtásproblémáját 580 EUR megcsináltatni. Ötszáznyolcvan! Erdésznél csak én leszek szegényebb – utána!
  • És hogy Flour Tomi és Liszt Ferenc nem állnak rokonságban.

Na, és akkor az adekvát szar fotók, for the record.