First year, first christmas.

Nem vertem nagydobra (sőt: eszembe se jutott aznap), de december 2-án szép csöndben szülinapfordulóm volt ebben a lakásban, az első hollandiai lakásomban. (Meg persze első karácsonyunkat is megültük, igaz, kicsit betegeskedősre sikeredett, lázas gyerekek és felnőttek között.)

Az egyik edényt mosogatva jutottak eszembe a költözés utáni napok, amikor ez volt a berendezésem:

IMG_20141203_071128

A cuccaink csak januárban jöttek át, úgyhogy az elején vettem 3 db. edényt: egy szart vízforralásra kávéhoz, egy jót tésztafőzésre, meg egy pici teflonos serpenyőt tojásnak. Ezen felül egy szett tányért (mély, lapos, kis), egy poharat, egy kávésbögrét, meg két szett evőeszközt. Ennyi volt a konyha. Kb. talán egy hétig (vásárlás-kiszállítás) hűtőm se volt, addig egy doboz volt a hűtőm, amit a teraszon tartottam.

(Vannak a kevésbé romantikus pillanatok: az a pár nap, amíg netem még nem volt, a fűtés épp tönkrement, a fürdőszobát pedig garanciális javítás céljából szétverettem, úgyhogy ültem hálózsákban az IKEA kanapén amit direkt átmeneti célból vettem amíg nincs meg a hitvesi ágy, és felváltva fáztam és próbáltam lopni a lenti Vomar fel-fellógó wifijét, hogy legalább a Gmail offline le tudjon syncelni. Idővel majd biztos erre is jó lesz visszaemlékezni.)

Aztán 29-én átautóztam az Erdészt:

IMG_20141229_021536

…és átjött a többi cuccunk is (Erdészben, teherautóban), jöttek a többiek január 10-én, beköltöztünk és berendezkedtünk; mostanra én is, Jul is ezt a lakást szereti a legjobban az eddigi lakásaink közül. Ha odaállok, ahol a fenti fotót csináltam (nem az autópályásat, a fenti fentit), ezt látom:

IMG_20151228_004119

(Kupi inkluzíve…)

A többi pedig történelem. Készülget egy album a lakás főbb átváltozásaiból, egyszer talán publikus lesz.

Szóval: boldog születésnepot nekünk itt!

Ride for the day.

Leadtam az Erdészt szervízbe (megint — még mindig szenvedünk a motorproblémával), kaptam csereautót: egy Subaru Trezia nevű csodát.

IMG_20150703_094356~2

Mint kiderült, ez eredetileg egy Toyota Ractis, ami egy Toyota Vitz nevű modell utódja (ami pedig a Yaris Verso utódja)… Nem tudom lehetne-e magyar embernek ennél szerencsétlenebb neveket választani (nyilván lehetne: pl. Subaru Fostalicska, vagy mondjuk Toyota Lázár János), mindenesetre a Vicc → Rectalis → Tré fejlődésen bemosolyogtam.

Az autó kb. olyan is, mint a neve, vicces, hogy az immár 13-ik évét taposó Erdész még mindig jobb autó, mint egy ilyen kis Verso… (És pláne az egyik alábbi képen mellette álló 2005-ös modellévű darab, a Forester széria csúcsa…)

Szóval valami 1.4 literes kis dízelmotor, kopogós műanyagok, sans könyöktámasz, sans tárolók, sans egy rendes rádió.  De tegyük hozzá gyorsan, hogy jelenleg a Trének van egy óriási előnye az Erdésszel szemben: megy. Sőt, még a (manuális) légkondi is működik benne.

Hát ezt hajtom most, amíg az Erdész gyógyul.

Ha már itt tartunk: eddig sikerült kicseréltetni valami hengerfejtömítést amitől tiszta olaj volt a gyújtás, sikerült kicserélni a gyertyákat, és valamit még tweakelni a gyújtáson, amivel már egész jól megy a Forester, ha egyszer sikerült felváltani 3-asba; de 1-esben, 2-esben még így is nagyon béna, hátramenetben meg pláne. Ráadásul vagy ezzel összefüggésben, vagy függetlenül, de zajosak a diffik (középen és hátul is), jobb elölről jön valami csapágyzaj, kanyarodás közben kattog az első diff… szóval van mit nézni rajta.

A szervízköltség eddig valahol szumma 600 eurónál jár, úgyhogy új autót még azért nem érdemes venni. Pedig már kinéztem egy praktikus, pont ideális családi autót

Ja, a slusszpoén: a Subaru Tréből létezik STi verzió! Y-O-Y…

#til Amsterdam: együtt a család!

Volt egy kisebb hiátus, az oka: kijött a család! Nem volt izgalmak nélküli a dolog, Adél útlevele az utolsó pillanatban lejárt (nyilván nem, hanem az utolsó pillanatban vettük észre; Jul azóta is kb. csak kesztyűsbáb segítségével tud beszélni), a teherautó defektet kapott, és hasonlók, de mindenki itt van (illetve akinek otthon kell lennie az otthon), épségben.

Lássuk csak, mit -tam mostanában:

  • Szar telefonnal szar fotókat lehet csinálni (lásd lejjebb), következésképpen keveset (illetve pont hogy ne lásd).
  • Szar telefonnal még a sport trackelés is szar.
  • Na, viszont itt egy érdekesség: nagyon vicces Amszterdamban, hogy amikor fúj a szél… Ja igen, fújt a szél. Tippre 120 km/h körül, életemben nem ütötte még ki alólam a lábamat szél; hát most igen. Na szóval amikor ilyen szellő lengedez, a repülők marha alacsonyan szállnak. (Eleve Schiphol de facto a belvárosban van, olyan, mintha a LisztFerihegy mondjuk a Kelenföldi Pu.-nál lenne. (In all fairness, a LisztFerihegy is nagyon bent van.) Szóval elég vicces kitekinteni az iroda ablakból hogy most akkor ez földrengés OR WHAT, és látni egy nagyon alacsonyan szálló 747-est átszállni az utca fölött.
  • (A 120 km/h szellőben a gépen ülni… arról Jul tud mesélni, meg a gyerekek, meg a szerencsétlen Beton. Úgy hallottam nem jó.)
  • Hogy az itteni Praxisban egymás mellett van a két izzó, amit otthon égre-földre hajtottam az Erdészhez (az egyiket így is sikertelenül; a másikat be tudtam rendelni, from da interweb).
  • Ja! És hogy szegény Erdész gyújtásproblémáját 580 EUR megcsináltatni. Ötszáznyolcvan! Erdésznél csak én leszek szegényebb – utána!
  • És hogy Flour Tomi és Liszt Ferenc nem állnak rokonságban.

Na, és akkor az adekvát szar fotók, for the record.