Háztartási kanban.

2013-06-04 11.41.37

Ha belegondolunk, egy család/háztartás működése nem más, mint egy nagy continuous delivery. (És continuous improvement… de az megint egy más történet.) Ha vannak is nagyobb projektek, ezek igazából dependenciák,  minden leosztható kisebb termékekre. Szigorú időkontroll ritkán van, prioritások vannak, illetve esetenként a batchelésre való igény. Mondok példákat:

  1. Meg kell csinálni tavaszig a teraszon egy alsó korlátot, hogy Márti ne másszon ki a mostani korlát alatt (mert kifér).
  2. Fel kell szerelni egy falra egy polcot. Nem tudjuk még, melyik falra, esetleg kell még anyag is hozzá.
  3. Be kell rendezni a dolgozót. Kell még koncepció, kell bútor, aztán össze kell rakni.
  4. El kell vinni az Erdészt olajcserére, körépső diffi megnézésre, ilyesmi. Kell időpont, és nekem körészervezni az életemet.
  5. Kell venni pár nagyobb dolgot (bringát, számítógépet, stb.)
  6. El kell vinni Jul számítógépét szervízbe.

Ilyesmik. Látjuk, hogy vannak one-off elemek, vannak diszktér elemek amik egy ponton függnek egy resource-tól (pl. pénz, autó, barkácsáruház), vannak komplexebbek, vannak olyanok, amik teljes függőség-rendszert vonnak maguk után.

Lássuk tehát, egy pull alapú rendszer, amit erőforrások szerint kell tudni szűrni… hát hiszen ez egy kanban!

Csináltunk is egy táblát Háztartási kanban. részletei…

Tanulóprojektek.

Munkám során gyakran találkozom emberekkel, ugyebár. Az említett emberek között sok olyan felvételiző van, akik teljesen pályakezdők, és fogalom nélkül vannak atekintetben, hogy mi fán terem egy projekt, mit csinál egy PM, egy BA (persze ez gyakori probléma az ipart sok éve űzők körében is, lásd még azt a tipikus magyar felfogást, hogy a PM a BA “fölött” van, és több évi BA tapasztalattal az emberből PM lesz), és hány lába van egy metodológiának.

A jelentkező hozzáállásától függően van, akit kidobok mint macskát sz különösebb kommentár nélkül hazaküldök, ne raboljuk egymás idejét; vannak viszont, akiken egyértelműen látszik, hogy szomjazzák ők a tudást, csak hát kikerültek a csodálatos magyar felsőoktatás langy öléből zéró tudással (ja nem bocs: ismerik a Kirchhoff-törvényeket és tudják, hogy minden építész/gépész/villanyos/műszakimanáger fasz (forráskartól függően ugye)), és azt se tudják, hogy merre keressenek.

Nekik szoktam mondani, hogy egyrészt persze

  1. olvasni, olvasni, olvasni, másrészt viszont
  2. csinálni, csinálni, csinálni! Tanulóprojektek. részletei…