Ma olyan szinten összekevertem két szerver konfigját, hogy a legjobb az lesz, ha újrakezdem őket (a legnagyobb közös osztóról persze). A másik, amit meg kéne tennem, az az irodai asztalom, fiókjaim, a fiókos szekrény (eufemizmus: szegény bútordarab megrokkant az idő és az általam képviselt terhelés alatt, úgyhogy most többnyire a „pár farost lemez egymásnak döntve, középen három fiók egymásra pakolva” elnevezés jobban megállja a helyét, bár azt hiszem az IKEA nem csinálna belőle így bombaüzletet; Möbelfakta, hol vagy?) tetején található kis polcok tartalmának átnézése. Tudom (mert emlékszem), hogy mélyen valahol van egy félig elmosott műanyag kajás légzáró kübli (der Kübel: a vödör), ha el nem mászott már azóta (sóska volt benne húsgombóccal egy derűs koranyári napon, anya-féle, hétvégi műszakra főzte nekem), egy békás snapszos pohár (4 cl, úgy saccra, bár olyan rég találkoztam már vele, lehet, hogy akkor tűnt csak annyinak; Barb mamija hozta, Svédországból tán?), egy-egy vizsgaoptimalizált EMT- és SzabTech-jegyzet, rengeteg papír (fecni, A5, félbehajtott Letter és A4 méretekben), valamiféle to-do-val 2003-tól, nagy része nyilván megoldva/letudva, de biztos vannak érdekes elfeledett projectek, egy rakás mindenféle kitöltetlen form meg szerződés, aztán CD-k, lemezek, és ki tudja még, mi minden. Izgi dolog ez, olyan (na jó, olyasmi), mint régi fotókat nézegetni, vagy megtalálni a gyerekkori kincsesládát, naplót (amit persze elbasztam, mert sose írtam naplót). Egyszer istenuccse összeszedem magam és megcsinálom. (Legkésőbb április 2-re meg kell tennem, mert költözünk, ugyebár. Bútordarab pedig, vagy nevezzük akárminek, nyilván nem jön velünk: neki itt befejeződött a pályafutás.)
Tegnap celebspotting a Babos-koncerten: Hajós András és B. Neje (gondolom), Bársony Bálint és B. Barátnője.