–>Nem tudtam eldönteni, hogy melyik nyuszós képet tegyem ki. „Hát nem gyönyörűek mind?” Így gondolkodtam. Kitettem hát mindkettőt. Aztán meggondoltam magam, illetve eszembe jutott, hogy az egyik kép úgyis le lesz cenzúráztatva, mivel nem az a nyuszó látható rajta, hanem két vadóc nyuszó, amint telefonálnak. Na azt leszedtem. Aki megérdemli, úgyis látni fogja. (Milyen jó, hogy Szőr Nyuszó nem tud beszélni. Olyan béna-izé dolog, amikor emberek egyértelmű fotogenitásuk ellenére nem szeretnek fotón lenni.)
Meregyébkéntigen, nyusziparti volt megint, tortillaval, nincs jobb, mint egy hatalmas zabálás. A közelmúltban volt egy flessem, hogy hagyok a faszba minden szemérmet, és állandóan degeszre zabálom magam, amikor csak alkalom adódik, nem törődöm semmivel. Dagadt disznó leszek, nem is sportolok semmit többé (hiszen a térdeim meg a szívem úgyse bírják majd, ha 130 kiló leszek, meg hát az ajtón is nehéz lesz kimenni), de legalább meglesz a zabálás élvezete. 3 éve még lehülyéztem azt, aki szeretett enni, most meg azon kapom magam, hogy már-már oda kell figyelnem, mit eszek, és amikor anyám meglát, elkezdi cikizni a pocakomat. Lassan – ahogy Joe mondta anno – én is „a pocakommal hódítok” majd.