Felülni a repülőre és elmenni Kanadába. Elmenni csillagásznak. Nyerni a lottón, hatodik kerületi öreg hölgyeket rabolni ki. Aludni.
Frank tegnap megint autót mosatott, úgyhogy időjárásilag semmi jóra nem számítok az elkövetkezendő pár napot illetően. Ez az örök bizalom és lelkesedés, ezt nem értem sose. Hogy lemosod, és már közben tudod, hogy 16 órán belül újra esni fog az eső, ami persze nálam nem (lenne) újramosási kategória, de nála az. Azt hiszem, az autótulajdonlás megváltoztathatja az embert, kíváncsi vagyok, én mivé fogok válni, ha egyszer beruházok. (Ha a bringatulajdonlásból következik bármi, akkor én az a fajta csávó leszek ebből a szempontból, mint pl. a Dude, alias Mr. Lebowski. Nem büszkeségből mondom, mert néha sajnálom, hogy a bringa alig megy a csapágyakban bulizó mocsoktól. És általában fárasztóbb vele menni, amit persze nem sajnálok, nőjetek, combok. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy hogy fogok repülni, amikor egyszer veszek egy tényleg jó bringát. Lol gyomra most összerándul, mert ő tudja, hogy most is mit művelek már, höhö.)
Szociovámpír, jó szó. Van idő, amikor én is üldöztetve érzem magam tőlük. (Tőle.)