 |
| Burn mothaphukka. |
Csak hogy legyen egy kis önfényezés, hisz lassan már én se ismerek magamra, hogy ilyen szerény vagyok.
Tegnap, mint irodát utolsónak elhagyó chief, ki kellett paterolnom (ej, de csúnyán hangzik ez így) kínai új kollegát, mert szegény nem maradhat itt egyedül. Közben beszédbe elegyedtünk, és megkérdezte, hogy én is kanadai vagyok-e. Mondtam, nem. Á, mondja, akkor amerikai. Mondom, nem, magyar. Na innentől kb. 5 percen át hallgattam, hogy „hogy csinálod ezt, hogy úgy beszélsz, mint ők”, stb. Jól esett, bár (ah, szerénység, jer keblemre) mostanában elég gyakran esik jól. A múltkor (the other day, stílszerűen) Adammel, az amerikaival esett meg az alábbi beszélgetés:
– So I guess you are from the US.
– Nope.
– Ah, that makes it Canada then.
Adamnek még adósok vagyunk egy komolyabb hangvételű beszélgetéssel egyébiránt.
Emberek, tanuljatok nyelveket.