 |
| A stream should flow here. |
Hű, hát ez bizony jól esett.
Azért nagy eci vagyok én is: beülök a mekibe salátát enni, micsoda szemét egy üzenet ez a fiatal csajoknak, akik betévednek. (Segítek: sose salátát esznek.)
„Nos, itt vagyok, kedves hölgyek, 80 kiló sportosság, és salátát eszem. Ön, kisasszony, mit eszik? Hm, Big Mac, hát az bizony finom, és bizonyára hízlal is, pedig magácskának már illene erre odafigyelni. Fogadjunk, nem sportol annyit, mint én.” És így tovább. Meglepett és irigy-gyilkos tekinteteket kapok ilyenkor, hogy azt merem enni, amit nekik kéne. Pedig csak rákattantam, más szóval ízlik.
Átkerült hozzám a mi autónk. Még nem láttam, de azért jó, hogy van: értékes szolgálatokat fog tenni felújítás (mikor már???) közben, de pl. holnap is, és még így se teljesen egyértelmű, hogy hogy férek bele a 24 órába, szemét egy korlát. (Ma délután szerintem 5 percnél tovább nem volt inaktív a telefonom: égett a GSM-cellám, ha szabad egy képzavart. Ja igen, és végre jól jött az újonnan szerzett rádiósábécé-tudásom: cégszintű password-váltás volt, egész nap ilyeneket szajkóztam, hogy „alpha tango papa eight oscar foxtrot sierra zulu”. Teljesen a fronton éreztem magam. Mondom fronton: „foxtrot romeo oscar november tango oscar november”!) Tunerkártya-vásárlás, szerverbe beszerelés, bütyizés a datacenterben, preferáltan esti szalonnasütés Dobogókőn (valamivel azért komenzálni kell a mai egészségnapot), reggeli tengés-lengés, és valószínűleg egy hosszabb délelőtti utazás is, hááát…
Most kéne egy órácskát aludnom is, aztán belevetni magam a melóba. (Igen, tudom, péntek este dolgozom: buzi-e vagyok. Vagy csak… lúzer?)