Mikro megvásároltatott. A sors különös fintora, hogy most, hogy végre volt raktáron (meg leltárban, meg minden) az az eszköz, amit még szombaton kinéztem, ki is hozattam, de mire kihozták, megtetszett egy másik. Visszavitettem hát az előbb említett egyiket, kihozattam a másikat (befenyítettek, miszerint nem biztos, hogy van még belőle) és lendületesen megvettem. Hazahoztam, beszereltem, kipróbáltuk.
Egy taskkal kevesebb.
Akkor most jönne az a rész, hogy America’s Army-ba ölöm bánatom, de már egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ez a járandó út. Ellenérvként sorakozik fel a pocakom, ami üres (igaz, cserébe viszonylag lapos), Lol, aki tán épp rám vár valahol, Bata, aki tán szintén, és az ágyam, ami meg aztán tutira.
Meglátjuk.