 |
| Rush hour. |
Normális ember nem fekszik le aznap amikor felkelt. Baromi jó!
És a mai MaNcs-ban, interjúalany: „Igyekszem nem túlfogyasztó lenni, az csak kiszolgáltatottá tesz, onnan nehéz visszavenni.” Mekkora igazság! Hajaz Lipi valahanyadik törvényére: az ember mindig annyiból nyomorog, amennyi van. A kérdés csak az, hol az a láthatatlan határ, ahonnan már az ember „túlfogyazt”.
Megvolt ma a bőrdoki, a fura dolgok két héten belül eltűnnek rólam, including Gyanús Anyajegy, aki tovább folytatja a karrierjét (szólókarriert indít), mint szövettani elemezvény. Attól tartok, az utolsó hibáim is el fognak tűnni, olyan leszek, mint a Végső Perzsa Szőnyeg, mi lesz itt.
Tegnap este pedig hirtelen jött (akut) Ubináldumaparty volt, szidtuk a nőket, már megint. Megint egész közel dolgozunk egymáshoz, csak náluk (Mittoménmilyen Katolikus Egyetem) nincs net, mert optokábelt nem tudnak behúzni, ADSL-re meg nem fussa, höhö. (Nálunk meg mindkettő van, höhö.)