Bámulatos, mennyit tud számítani, hogy az ember egyszercsak elkezdi K7-re optimalizált kernellel meg a gyári nVidia driverrel használni a gépét. Eddig se volt feltűnően lassú, de most gyors lett.
Kezdem egyébként megszeretni az Ubuntut. Ez a sebességnövekedés, az új kernel meg a gyári driver 2 percembe telt, nem kellett gépelnem, pedig bevallom, letöltöttem a gyári binárist az nVidia weboldalról. Aztán gondoltam, megnézem, van-e az Ubuntunak saját verziója belőle. Volt.
Még nem biztos, hogy maradok a jelenlegi Evolution + Firefox kombónál. Nem rossz, nem lassú, csak egszrészt már nagyon megszoktam a Mozilla Suite-ot (kezdhetek leszokni róla, tudom), másrészt még régen, az 1.2.1-es verzió környékén nagyon megutáltam az Evo-t, akkoriban nem volt egy leányálom, mint ahogy az egész Gnome nem volt az. Szóval lehet, hogy majd lecserélem, de egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint amilyennek 2 napja gondoltam. Ez is, itt is az van, amit kerestem: hogy össze van rakva a cucc. Arra gondolok, miközben használom, hogy oka volt, hogy ezt és így rakták bele a srácok (tehát nyilván ez a nyerő kombó), akkor meg minek cseréljem le.
Amit viszont lecseréltem, tisztán szakmai megfontolásból, az a Gnome Terminal. Az egy szar, egy fos, az egy mammut, a terminálok Kamaz teherautója, lassú és nehéz. Ha mindez nem lenne elég, F10-re egy hülye menüt hoz fel az F10 polgári funkciója helyett, mint pl. Aptitude-menü. (Mindenki használjon Aptitude-ot, az apt-get szar!) Terminálfronton tehát a jól bevált Eterm, a használhatóság és az eye candy optimális keveréke, áttetsző backgrounddal, a már megszokott méretben és betűtípussal. Hiába, végül is az ott a munkakörnyezetem, annak minden gépemen ugyanannak kell lenni, hogy hatékony legyek.
És lecserélem azt a pingvines hátteret. Tévedtem, nem szép, csak vicces. Viszont csúnya, hát mennie kell.
Nos, hát akkor jó éjt, „hó, pityipű”.