A sarki tankstellén feldurrantottam a kerekeket 4 bar körülre – baszkikám, hogy miért nem tettem ezt meg korábban! Onnantól nemszarul raktam 21-esben a Hűvösvölgyig vezető utat, pedig nem vagyok top formában (nevezzük álmosságnak), meg az út is rettenetes, a kerék meg ugyebár mintha betonból lenne. A 4,5 bar, ami a kerékre van írva mint maximum, az gondolom csak amolyan elméleti limit: a tesztalanyoknak ott durrant a képébe a gumi, vagy valami ilyesmi.
Érdekes tény, hogy az ilyen tekeréseknél nem a lábam fárad ki, hanem a kezeim, jól fog jönni az a gyurmaszakkör csütörtöktől. Akár törványt is farigcsálhatnék ebből: ha a kezeid hamarabb fáradnak ki bringázás közben, mint a lábaid (alternatív módon: ha a kezeid fáradnak ki bringázás közben és nem a lábaid), akkor ideje ellátogatni kedvenc gym-edbe, emelgetni súlyos fémeket.
Ezzel az optimista gondolattal hajtom álomra buksi fejemet.