Kedden (ma!) demonstráció a Dob utcában: ezúttal maga a hetedik kerületi malájkurvaügyi hivatal (vö. önkormányzat) rombolna, valami régi ronda 150 éves épületet. Egész biztos, hogy egy korszerű, dizájnos, kettőharmicas belmagasságú hatemeletes fog a helyére épülni, amiben a kezdeti apró problémák után akár egy teljes évig hibátlanul üzemel majd a légkondi, stb. (Mint az ilyesmi lakóparkos épületekben.) De hogy olcsó lesz, az tuti.
Azt a bizonyos csákányt valamely önkormányzati alkalmazott/vezető seggébe kéne inkább, meg a légkalapácsot is.
Na erről puffogtam Horvátországban. Hánykor lesz?
4-től, lásd link.
Én azt nem értem, (pontosabban dehogynem értem) hogy ilyen helyzetekben az Építész Kamara vagy annak bármilyen, műemlékvédelemre szakosodott tagozata- a jófej önkormányzattal karöltve- miért nem javasol egy a káposzta is megmarad és a kecske is jóllakik megoldást, nem igaz, hogy ezeket az épületeket nem lehet úgy megmenteni, hogy aztán ne csak és kizárólag kerülgetni lehessen őket, mindenféle PÉNZre váltható használati érték nélkül, hanem a régit megmentve újat, használhatót lehessen teremteni. És ez mind egy költői körkérdőmondat volt és valójában nem is várok rá választ, mert sírva fakadok.