Szintén egyre gyakoribb beszéd- és írásbeli — khm — sajátosság a „lehet, hogy” kapcsoalt egyszerűsítése így: „Lehet nem lesz hely.”
Helyesen persze (mondja a józan ész meg a fül): „Lehet, hogy nem lesz hely.”
Kérdés persze, hogy miért más a „lehet nem lesz hely”, mint az „attól tartok, nem lesz hely”, most a vesszőhibától eltekintve. Mert elvielg az utóbbi is: „attól tartok, hogy nem lesz hely.” Közben meg mégis jobban hangzik. Miért?
Nyelvész, nyelveszeskedj.
Kérdezd meg Dájvid Megintlesz Phil haverját, tuti elmagyarázza Neked a frankót. :-)
Minden nyelv természetes sajátossága a folyamatos rövidülés. Ha nagyon kell, nevezd korcsosulásnak.
OFF:
A korcsosulást több mit erősnek érzem, mert ezzel feltettük, hogy a nyelvek képesek romlani, sőt vannak elromlott nyelvek. (Kérdés persze, hogy mi a nyelv funkciója, mert ha például kommunikációs / emfatikus szerepe van, akkor baromi nehéz romlott nyelvet találni.)
ON:
A hogy kötőszó úgy általában „hajlamos a törlődésre”, így a helyesség-helytelenség kérdése nem merül fel. Marad az, hogy nyelvi divattal – már ha van ilyen – állunk szemben. Ebben az esetben pedig az egyéni nyelvérzék, ami jobban vagy rosszabbul hangzónak ítéli meg a különböző szerkezeteket.
Lehet, ha ilyet hallanék, nem is zavarna. ;)
szvsz ez a jelenség egyáltalán nem új. legalábbis vidéki kiskocsmákban hetvenes öreguraktól is lehet időnként hallani ilyeneket:
„lehet kifogyott a hordó” meg „lehet nem jön a Pista”
szerintem nem is zavaró egyébként, de ez már ízlés dolga ;)
sztem se újdonság. + sok ilyet hallani erdélyiektől is. én szeretem is így használni, csak vesszővel. viszont az friss jelenség (pl. mindenféle médiamunkások körében (hol másutt?)), h teljesen felesleges bónusz „hogy”-okat pakolnak olyan helyekre, mint:
– „valószínűleg, hogy”
– „természetesen, hogy”
– „nyilvánvalóan, hogy”.
nekem ettől áll égnek a hajam.
jujj, tényleg, attól nekem is.