I think about the history of ATMs when I hear all the nervous Nellies wetting their pants over electronic voting machines. I believe those worries are totally misplaced. Now don’t get me wrong – there’s a 100% chance that the voting machines will get hacked and all future elections will be rigged. But that doesn’t mean we’ll get a worse government. It probably means that the choice of the next American president will be taken out of the hands of deep-pocket, autofellating, corporate shitbags and put it into the hands of some teenager in Finland. How is that not an improvement?
Nem is akkora hülyeség, amit Scott Adams mond. Ha valaki elég ügyes ahhoz, hogy széthákoljon egy ilyen amerikai e-voting kütyüt, akkor egészen valószínű, hogy nem egy texasi redneck, de legalábbis van annyi esze, hogy nem csak arcképről ismeri meg az ő jelöltjét, hanem még a nevét is el tudja olvasni. (Ezzel nem azt mondom, hogy nehéz egy ilyen eszközt megtörni; számtalan hír és elemzés szól arról, hogy nem az.)
Más aspektusból tekintve: az amerikai állam megvalósította a nemzetközi kontrollt a választás fölött. Mi ez, ha nem demokrácia?
A faszság a dologban az, hogy _nyilván_ nem egy finn tinédzser fogja feltörni a rendszert, hanem az NSA. Vagy egyéb, kampánymilliárdokból finoman pénzelt blackhat engineer csoport, csak mert nem kevés energiát és IQ-t lehet dollárért venni… elfelejted az alapvetést, hogy manapság rendszereket túlnyomó részben már messze nem szórakozásból nyomnak fel magányos hackerek, hanem igen határozott pénzügyi és egyéb célok érdekében professzionális, ebből élő emberkék.
A nemzetközi kontroll meg… hát, azért én még mindig akkor vagyok nyugodtabb, ha egy texasi redneck dönti ezt el, nem pedig egy Kim Dzsong Il által alkalmazott koreai bitvadász.
(apróbetűs egyéb: szemlátomást elvesztem a milliárd mailed között, de így meg nem férek hozzá a friss-új-ropogós domainemhez. a kérdés a levélben csak annyi volt, hogy hogyan tovább? :) )