Hét/fő/bűn.

Boncmester-élmény: amilyennek elképzeled.

Maga a patológia egy szürreális séta végén található, aminek egy pontján valamiféle dimenzióugrással egy ajtón belépve a séta egy korábbi szakaszánál találtam magam szexi (de tényleg) nővérkék és oxigénpalackos mammerek között, akik rémülten tekintettek fel a reggelijükből, mikor a nővérektől a boncmester holléte felől érdeklődtem. (Az ápolók egyébként, tapasztalatom szerint, csoportosítva vannak: belgyógyon a meleg kollektíva, agyosztályon szexiék.)
Meglett aztán a patológia is, patológus is, munkából jött, éjjel őriz, nappal boncol. Kinézetre abszolút hozza az őrzővédőt (plusz a kórboncnok tudás, nem kerülnék szembe vele egy betöréskor), egyébként kenyérre kenhető, mint a macisajt.

5 hozzászólás “Hét/fő/bűn.” bejegyzéshez

  1. bennem akkor kattant el valami, amikor egyszer meg dunaujvarosban otthon olyan 16 evesen egy durvat estem a bringaval (kijott az elso kerek, kepzelheted), es kihivtak az ezt lato nepek a mentoket. tiszta veszhelyzet-effekt meg minden, persze nekem semmi bajom nem volt, de azt egy erdekes elmeny volt realizalni, hogy a noverke, aki odajott simogatni a buksim, hogy „nem lesz semmi baj” (fonok fia, johogy nagyon vigyazunk ra), konkretan csipkes fekete combfixelt viselt harisnyatartoval es miniszoknyaval, hogy a nevezett kombinacio minden nagyobb mozdulatnal kivillanjon. szerintem azert csinaljak, hogy valami foorvos vegre folszedje oket, es ne kelljen tovabb agytalazniuk es infuziot bekotniuk, vagy valami ilyesmi.

  2. jó dolga van a patológusnak, nem kell ügyelnie. ;)
    DE az az irtózatos formalin szag! na azt nem tudom hogy szokják meg. amikor „agyturkálásra” jártunk, még orákkal az előadás után is éreztem a szagát.

  3. ja, es a meleg kollektivahoz kapcsolodva meg az a (talan mar meselt) sztori volt nem egyszeru, amikor a korhazi tuzfal logjaban megtalaltam a napi parszaz blokkolt probalkozast kulonfele gaypr0n oldalakra — igen, az urologiarol.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.