Ó igen, ez ki is maradt: ki adatott javítanom Worlkukot holmi szerverügyben. Van úgy, hogy az ember téved, egy két Itanium procis HP Integrity vas 48 giga rammal, 2 fiber vezérlővel és 24×7-es supporttal ellátott HPUX-szal (és ki tudja még mivel van kitömve) bizony 80 ezze, és nem forintban, hanem dollárban. (Vettek mellé háromszázmillióért adattárat is – az is jogos.)
A dolog érdekessége egyébként a kommentek böngészése – ez az, amit egyébként sose csinálnék (az Isten ideje nem elég…), és egyáltalán nem irigylem Árpádot, hogy neki kvázi munkaköri kötelesség.
A kommentelők egyik része az, aki az első mondat, illetve esetünkben a beillesztett kép alapján kommentel, még azután is, hogy W update-elte a postot, és bizony ott van a disclaimer: tévedett. Az ilyen figurák beírják, hogy „na valakinek megint új autója lett”, stb., aztán a végtelenségig lehet velük vitázni, hogy higgyék el, hogy ez ennyi. Nem is feltétlenül azért, mert nem értik meg (persze van, aki a veszett ügyét is védi vadul – az ember kognitív disszonanciában is ember, sőt, főleg attól az), hanem azért, mert mint az Egri Csillagok ostromjelenetében (fiatalabbaknak: Gyűrűk Ura 2, Helm szoros jelenet): jönnek az újak, megszámlálatlanul, és tájékozatlanul, mert persze aki a postot nem olvassa végig, az a kommenteket se.
A másik része pedig az, aki totál elviszi offba a kommentek fonalát, így lesz aztán szó végül a Men In Black-ről, meg isten tudja még miről. Az ilyeneket eleve nem értem, mert ők kommunikálnak egymással a kommentek között, vagyis egészen biztos, hogy elolvassák a sokszáh kommentet, aztán írnak, aztán megint elolvassák, megint írnak… Melyik az a munkahely, ahol gyakorlatilag egész nap csak kommenteket lehet olvasgatni-írogatni? (Tudom, köz- és állami szféra.)
Mondom: egyrészt thank god, hogy nem kell nekem kommenteket bújni – másrészt őszinte és mély tiszteletem a kommentelőknek. Ja nem: Árpádnak.