Göregkovács.

A tegnapi napot hivatalosan kikiáltom UNESCO Day of the Dirt Hack-nek, nem akármi hackelésekbe keveredtünk.

Dirt hack 1.
Bratislavában minden konnektroból kiáll egy pocok, mert ott ilyen a földelés, nem a két oldali réz, mint itt. Az én laptop adapteremnek viszont nincs lyuka ilyen pöckök befogadására, így aztán rövid feszegetési kísérletek után (apám ha látná!) fogtam a MacGyver bicskát és vágtam a dugóra. Ezzel mellesleg az amerikain kívül gyakorlatilag minden fontosabb socketfajtában volt már ez a dugó: az angol socket lukai kicsit szélesebben vannak és a földelés (harmadik szöge a háromszögnek) használhatatlan, de kis feszegetéssel belement. A svájci kicsit szűkebb, mint Európa többi részén, de — szintén kis feszegetéssel — belement. Most pedig Szlovákia és még egy rakás európai ország szabványaival lett konform két vágásból a kis plüg. (Túlélsz, dugó.) ÉS fogadok, hogy az amerikaiba is bele tudnám nyomni.

(A képeken, balról jobbra: a csodadugó, háttérben MacGyver-bicska; angol socket; francia (és szlovák) socket; svájci socket. Wikipedia ural.)

Tanulság: a reptéren kapható „universal plug adapter” átbaszás, semmi értelme. Vegyél helyette héccá forinté’ az obiba’ MacGyver bicskát, és egy jófajta magyar földelt dugót.

Dirt hack 2.
A fentiek után nem sejtettem, hogy békauszonyos emberekkel fogok találkozni csúnyább dirt hackek fognak a nap folyamán előkerülni, pedig.
Az, hogy a konfigurált hálózat csehül állt switch terén (pedig ez egy szlovákiai hálózat esetében rég rossz) és emiatt az eredetileg tényleges gatewayfunkciókat ellátó fekete doboz végül „csak” egy kiszolgáló lett a helyi hálón (vonzatok: dhcp szerver, gateway, tűzfal, network interfaces reconfig), még hagyján. Viszont valamilyen okból a szemünk láttára halt el három gép, amiken amúgy egy rutin Ubuntu upgrade lett volna.
Az első egyszerűen nem bootolt fel upgrade után, cserébe X indítás közben csontra fagyott. Láttunk már ilyet, viszont új telepítésre, USB vincsi bedugásra, és minden hasonló kísérletre random fagyással vagy spontán újraindulással válaszolt. Úgy-ahogy sikerült lementeni az adatokat róla (nem volt sok), és már úton a cseregép.
A másik (ex szerver) megint csak nem volt hajlandó települni, IO error, stb., nem is foglalkoztunk vele, majd itthon.
A harmadik pedig, welcome to dzsunka PC land, egyszercsak kernel oops-szal válaszolt a modprobe futására. Ez Ubuntu esetében azt jelenti, hogy se hálókártya, se nyomtató, se USB HID eszközök (keyboard, egér), no nothing. A workaround a megfelelő modulok /etc/modules-ba való kézzel beírása, amitől a nyomtatón kívül (ami még így is random maradt) minden működött, legalábbis amikor ott hagytuk. (Nyilván nem sokáig, de kényszerhelyzet volt.)

Dirt hack 3.
Éjfél körül, munkánkat befejezve az a vad gondolat jutott eszünkbe, hogy hazajövünk. 200 km, kettőre itthon is vagyunk. De nem: bezártak minket az irodaépületbe. Eleve vicces látvány két csatak figura három géppel a hóna alatt éjfél körül egy irodaépületben, ráadásul egy mukkot se beszélnek szlovákul (sőt: magyarok!!!), de ha a két figura ráadásul megpróbál egy ablakon át kijutni a bezárt épületből, na az egy kicsit talán sok. Úgyhogy végül a gépeket visszavittük az irodába, hogy ha ablakonátmenekülés közben elkapnak, ne legyen teljesen félreérthető a helyzet, és nekiindultunk – és (deus ex machina) ebben a pillanatban került elő a láthatóan álmos éjjeliőr, és végül kiengedett minket.

A hazaút örömteli eseménye pedig az, hogy végre megtaláltam a forrását annak a kurvaidegesítő zajnak, ami minden kanyarban megcsapta a fület az autóban: egy csavar, a plafonvilágítás burájában! (Érdekes érzéki csalódás, hogy bár mindenki máshonnan hallotta a guruló csavar hangját, mindenki a légkondira, a műszerfalra tippelt.)

A Göregkovács jelentése pedig Goldsmith.