Mozi: 48 Hours, Inside Man, Jarhead.

Hát gyerekek, először is: a 48 óra az a fajta film, amit baromira élveztünk gyerekkorunkban, és hogy a vele kapcsolatos szép emlékeket megőrizzük, célszerű nem megnézni többet. Unalmas, klisés az egész, a 80-as évek eleji hangulattal (1982, ázzek!), fekete rendőrfőnökkel, piás Nick Nolte-val és szar verekedésekkel – unreal. Vicces mozzanatként Eddie Murphy (angol hangja Eddie Murphy) feliratait tudnám felhozni: a piás zsaru egyik kérdésére mintegy 60 másodperc időtartamban válaszol ékes gettó tájszólásban, mire megjelenik a felirat: „No.” És ez kb. az üzenetem is neked, ha eszedbe jutna megnézni.

Az Inside Man-ről eddig azt se tudtam, hogy létezik, de a tékában se a Die Hard 3, se a Beverly Hills Cop nem volt benn, ezért a helyi erő ajánlására hagyatkoztam, és nem bántuk meg. Jó kis krimi, with a twist, ami után még a címe is sokkal jobb lesz. Denzel Washington ugyan klasszisokkal jobban beszél angolul, mint Eddie Murphy, de még így is elkelt a felirat, azért voltak ott is khm, belső nyelvi fordulatok. Clive Owen nevét pedig sose hallottam eddig, de most látom, hogy szerepelt a Sin City-ben, a Closerben (amely filmben található a mai napig legszexibb Natalie Portman-jelenet, még akkor is, ha azóta már le is vetkőzött, itt meg tanga van rajta, és amely film emiatt előkelő helyen van a must see listámon), meg egy rakás filmben, amit láttam, vagy látni akarok. Mégis (vagy épp ezért) valamiért John Cusack-ot jobban el tudtam volna képzelni ebben a szerepben, és ezzel nem azt mondom, hogy rossz volt.

Az Inside Man (és a „you wouldn’t kill a cop and then steal his helmet” üzenetek) előtti ajánlókban láttuk Donnie Darko-t (Jake Gyllenhaal) kopaszon, „mörínkór„-ban szenvedve. A film címe Jarhead, és érdemes megnézni. A helyszín Irak (illetve többnyire inkább az Arab Emírségek), az időpont 1990, a Desert Storm névre keresztelt amerikai haditechnikai bemutató, ahol statisztált egy rakás tengerészgyalogos is — egyikük bőrébe bújunk bele.

Ha fiatal vagy és nem tudod, mi volt a Desert Storm: az én életemben az első háború volt, ráadásul nagyon fogékony időszakban, általános iskola felső tagozat, amikor még tűzoltó akartam lenni, s katona (főleg katona). Kapóra jött egy tévében követhető háború, amiből már akkor folytatásos akciófilmet csinált a média (talán a világtörténelemben először, és az azóta elhatalmasodó amerikai cenzúra miatt talán utoljára), öröm volt nézni az amerikai légi, földi, és alapvetően technikai fölényt, olvasni a Top Gun-ban az F-117, A-10, meg F-18 elemzéseket — mindet az Öbölben vetették be először nagy mennyiségben, és nem csak ezeket: az összes cuccot, amit az amerikai haderő Vietnam óta felhalmozott, most tudták először nagy mennyiségben tesztelni. (Marci: tudom, hogy a lopakodót először Panamában, az F-18-at pedig Líbiában vetették be — itt most a tömeges bevetésekről beszélek.)

Lényeg a lényeg, az Öböl-háború szinte előbb véget ért, minthogy igazán elkezdődhetett volna. A légierő földbe döngölte az iraki hadsereget, a gyalogoknak csak annyi dolguk volt, hogy a hagyomány kedvéért bevonuljanak. Ami miatt mégis emlékezetes marad a történelemben a dolog, az az olajkutak felgyújtása és az azt követő környezeti katasztrófa, ami miatt az én szememben Szaddam nettó elgázosítást érdemel (-ne, ha élne még), de hát ki vagyok én, ítélje meg mindenki magának.

(És van tovább.)

De elkanyarodtunk a tárgytól.

A Jarhead tehát ebbe a történelmi környezetbe helyez bele, elég hatásosan: egyrészt ott a frusztráció, 4 hónapig recskázni a sivatagban, miközben semmi nem történik (illetve de: a barátnőd otthon lelécel valami másikkal és néha elhúz a tábor felett egy A-10 raj), aztán amikor végre elindultok (oo-rah!), akkor is pöcsig-nyakig gázolsz az olajos sárban a felgyújtott olajkutak miatti nappali sötétségben, ellenség sehol, akció sehol, a karabélyt konkrétan egyszer sem sütöd el, és épp mire teljesen kikészülnél, kitör a béke és mehetsz vissza a balettbe ugrálni kiürült hétköznapjaidba. Szar egy helyzet.

Bottom line: nézd meg a filmet, és ha félsz, hogy rosszat fogsz álmodni, nézd meg az extrákat: láthatod, hogy modellezték az égő olajmezőket, megnézheted az elhülyéskedett jeleneteket.

Egy gondolat “Mozi: 48 Hours, Inside Man, Jarhead.” bejegyzéshez

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

To respond on your own website, enter the URL of your response which should contain a link to this post's permalink URL. Your response will then appear (possibly after moderation) on this page. Want to update or remove your response? Update or delete your post and re-enter your post's URL again. (Find out more about Webmentions.)