Tegnap este beültünk a Woody Allen koncertre. Jó volt, bár ilyen zenét természetesen eredeti közegben, de legalábbis egy maximum 400 fős kocsmában kell hallgatni. Woody Allen szégyenlős, aranyos, a banjo-s faszi (nevét nem tudom, de ő a zenekarvezető) zseniális. A magyar 1-re és 3-ra tapsolástól (tudod, dáridó style) testületileg hülyét kaptunk, mi viszi rá az embereket ilyesmire?
És persze köszi Julnak a szülinapi ajiért! (wink)
(Most pedig Ágnes Vanillát hallgatunk, és jó.)