Beteg filmek. (Főleg western napok.)

Mármint a filmek, amiket kóma állapotban megtekintettem, ugyebár.

Bemelegítésnek (vasárnap talán?) Music and Lyrics, rágógumi kategóriában, persze voltmár, egyből utána pedig The Black Dahlia, ami erősen fubar kategória, összevissza beszél a főhős, ökörhugyozás jelleggel halad a cselekmény, és alapvetően nem érted, hogy miből jön rá dolgokra emberünk – tipikus 40-es évekbeli krimire van véve a cucc. Aztán kiderül, hogy based on a true story, hát be ne szarjak. Scarlett viszont ilyen szerepekre született. (Mármint hogy film-, haha.)

Aztán 38 fokos lázzal „western legendák” napok (de mondhatnám, hogy Clint Eastwood napok), a teljes Dollars Trilogy, sorrendben, ahogy kell: A Fistful of Dollars, For a Few Dollars More, The Good, the Bad and the Ugly, aztán pedig The Outlaw Josey Wales.

Amit ezekről tudni kell: az első kettő Dollar-film nem nagy durranás, kommersz western, ez persze nem is meglepő. A The Good, the Bad and the Ugly (ami ugye sorrendben a harmadik [leszen], de logikailag az első része a trilógiának) már kicsit ütősebb, polgárháború, a felette álló kőbaltaagyú banditák (akiket Sergio Leone nem félt tényleg kőbaltaagyúnak bemutatni), erre már rámondom, hogy classic. (Haha, nyilván nem vagyok persze egyedül.) Illetve kizárólag a filmzene miatt is kötelező, Ennio Morricone ugye beírta magát a történelembe.

Trivia: Mario Brega, aki a Dollars trilógia mindegyik részében szerepelt, egyrészt egy benga állat (volt): több, mint 110 kilós és majdnem 190 centi, nem meglepő, hogy mindig ilyen tulkot játszik. Képzeld, hogy otthon Olaszországban milyen tekintélye lehetett! (Hentesként kezdte egyébként.) Szóval ő a kapocs Clint Eastwood és Terence Hill között: a Trilógia után játszott a My Name is Nobody-ben is, ami emlékeim szerint szintén jó kis flick, majd egyszer megnézem. (Jó, persze kapocs a Sergio Leone meg az Ennio Morricone is.)

A Josey Wales viszont azt hiszem minden idők legjobb-legütősebb westernje. (De mindenképpen top 3.) Igazi road movie, gyűlik a csapat Clint Eastwood körül, a hős nem tud menekülni a gondolataitól, szépen van fotózva, jól van rendezve (Clint Eastwood maga rendezte!), szóval ha egy westernt kell mondanom, hogy mindenki nézzen meg, az ez. (Meg a The Good, the Bad, and the Ugly. Meg a Seraphim Falls.)

Ma pedig Reservoir Dogs, amit meglepő módon eddig nem volt szerencsém látni, pedig. És hát izé. Valószínűleg jobb lett volna 10 évvel ezelőtt megnézni, amikor még fogékony voltam erre a renegád stílusra, amit a Quentin nyom, és akkor kultfilmnek látnám, mint a Pulp Fictiont. Így csak egy értelmetlen film, amiben (hihihi-hahaha) a végén mindenki meghal, körbelövik egymást, érted, sztori meg nulla. Viszont legalább sitcomos a rendezés, lol.

Cserébe egy rakás nagyon érdekes TED előadást szedtem le Larry Lessigtől Dean Kamenig, csak legyen rá koncentrációnk!