Hónap: 2008 április

Játékos.

3 flash játék így a munkanap elején: 1 zseniális, 1 jó, és 1 hülye.

Zseniális: Magic Pen. Varázs-zsírkrétával rajszolsz, minden ami bezár egy síkidomot, életre kel (illetve fizikát kap). A játékmenet egyszerű, de nagyszerű. (Ezt a játékot még DS-en láttam, örülök, hogy flashben is létezik.)

Jó: Tribal Wars. Settlers-, illetve Warcraft-szerűen építgeted a kis faludat, a csavar annyi, hogy online, és ott lehet hagyni, menni dolgozni: emailt küld, amikor az aktuális fejlesztések kész vannak, benne link a folytatáshoz. Én „lipilee’s village” néven a 8-as világban fejlesztgetek, amíg el nem unom vagy ki nem picsáz valaki. Vannak mindenféle advanced funkciók (pl. lehet tribe-ot alapítani), egyelőre az alapokra szorítkozom. (És persze ötletesek, mert egy csomó extra dolgot tudsz csinálni, ha bevásárolsz egy Premium Accountot.)

Hülye: You Have To Burn The Rope. Meg lennék lepve, ha nem svédek csinálták volna — ha végigjátszottad (nem lesz nehéz), hangot fel és hallgasd.

És most dolgozzunk.

Update: lee people, leepeo for short. A Tribal Warsban.

Kommentár nélkül: nyool eszik.

Olyanok ezek a videók, mint a tévéknek a „kommentár nélkül” hírei: nyool eszik, lehet leborulni a cukisága előtt. A videók hosszúak, szándékosan csak minimálisan vágtam meg, cserébe nyugodtan tekerj bele, mert mindenhol aranyos. A nyool akkora, hogy 3 részletben kellett feltöltenem a Viddlerre, a további videókat a mittoménmilyen (Tovább? Részletek? Magam sem tudom.) gombra kattintva éred el!

Nyool eszik 1:

Kommentár nélkül: nyool eszik. részletei…

Magyar mozik kétnapja.

Vasárnap este Pánik, hétfő este Bakkermann (ja, official link) díszbemutató.

Mindkettőre azt mondom, hogy jó és érdemes volt megnézni, kiemelkednek a magyar mezőnyből. (Bár persze mi a faszt tudok én a „magyar mezőnyről”, merül fel a jogos kérdés. Lehet, hogy a „magyar mezőny” nagy része ilyen, és a Kis Vuk meg a Londoni Férfi a dühítő kivételek.) És hiszed vagy nem, párhuzamok vannak a két cucc között.

A Pánikból kicsit hiányoltam a sztorit meg az üzenetet, de aztán Jul megmondta nekem, hogy arról szól, hogy „mindenki hülye”. A Bakkermannban cserébe bevallottan nincs túl nagy sztori (de valamennyi van), Csehovosan és Macska-jajosan megvalósított realizmus van, Szőkééktől elvárható humorral. A film közben (bár ez kicsit teaser, de Hegyi, figyelj!) bevágott okoskodásokat (dumaszínházas Mérnök, Menedzser, meg Köjálos) érdemes lenne önálló spotként tolni a Bakkermann reklámkampány részeként. (A szénné itatott okoskodó mérnöktől egyébként bekészültem, mert kurvajó.) Az üzenet meg persze a magyar falusi reménytelenség.

Rájöttem, hogy a magyar filmekkel mi a bajom, és erre a Pánik-Bakkermann ellentét ébresztett rá: egy magyar filmben a színészek játszanak, nem csak játszanak, túlartikulálják. Ez baj, mert színházban elmegy, de filmben kilóg a versláb. Bruce Willisről (bocs magyar filmesek, de tegnap is ez a párhuzam ugrott be) a film közben simán elhiszed, hogy ő John MacLane, tényleg alkoholista és faszakivan az egésszel. Zsuzsáról (from Pánik), de még a Schell Juditról is azt látod, hogy most éppen átérez és előadja a szerepet. Nem akarok megsérteni ezzel senkit, de a magyar filmek forgatókönyvszagúak, szinte látod leírva és kiejtve-artikulálva a szöveget. És az üdítő kivételek között ott van a Bakkermann, nyilván azért, mert a Szőke meg a Badár ezt zsigerből nyomják (csak felvásárolták hozzá a Tapipiac összes ruháját), nem kell szerepet átérezni. (Mási üdítő kivétel pl. a Kapa-Pepe páros.)

Szóval thumbs up, tessenek mozibamenni magyarfilmetnézni.

Disclaimer: Az Estiskola, és ezáltal a Bakkermann is kicsit, a Dejahu hajóban utazik.