Annyira le vagyok maradva moziilag, hogy el is felejtettem, mit láttam és mit nem. Jó módszer ez arra persze, hogy letisztuljon a kép: ha még ma is emlékszem rá, olyan szar nem lehetett.
A közelmúlt (talán tegnapelőttelőtt?) élménye a Malena, ami itt kóválygott már hosszú ideje, de csak most szántuk rá magunkat — és nem bántuk meg! Aranyos film, ráadásul Monica Bellucci (mai szóval élve) villant benne. Rafkós ötlet, hogy a második világháború csak mellékszálként jelenik meg a felnövő fiú sztorijában — lám, a háború alatt is viszonylagos nyugalom volt a hátországokban, volt idő a süket latintanár bombázó lányának gondolatára paskolni a delfint.
A másik pedig az In Bruges. Nem is tudom, milyen elvetemült szar címet kapott itthon, biztos valami „az öngyilkos bérgyilkos”, vagy hasonló — mindenesetre teljesen véletlenül tekintettük meg és jó választásnak bizonyult, Colin Farrell állat, és jó arányban vannak adagolva a vicces, szomorú és egyéb érzelmek. Azt kell mondjam, hogy a DVD „get” lesz nálam.
Emlékeimben él még a Hancock, de nem azért, mert jó film (nem tudom miért). Nem jó film, legalábbis moziban semmiképpen nem érdemes megnézni. 500 forintért, tékából, talán. De már késő.
Most pedig hetek óta meg kéne nézni ezt-azt (Iron Man, Wanted, Wall-E, Dark Knight), de örülök, ha a heti egy Diggnation belefér a szűk programba. „Majd, jövő héten,” mondom mindig magamnak. (Nota bene, ezt a bejegyzést is a buszon írom — ez már eleve több érdekes kérdést is fölvet.)
Ja, aranyos IMDb hiba: annyiszor ad hozzá egy filmet a My Movies listádhoz, ahányszor csak akarod.
remélem nem BKV…
az „In Bruges” magyarul a fantaztikus „Erőszakik” címet kapta. egy árnyalattal talán jobb, mint „Az öngyilkos bérgyilkos”, de tényleg csak egy árnyalattal…