Mozilla Prism.

A Mozilla Prism-mel (korábban Webrunner) játszom, próbálom kitalálni, hogy hogy lesz ez jó nekem. A dolog lényege, hogy (mint a Chrome-nál) külön XUL folyamatokat lehet futtatni saját ablakban, meghatározott (célszerűen korlátozott) ablakdekorációkkal. Ennél mélyebben a Prism Wiki értekezik a funkciókról, featúrákról.

Nálam jelenleg egy GMail fut a saját ablakában (még nem tudom, kell-e egyáltalán, vagy sztikkelek a Thunderbirdhöz), valamint widget layerre kitettem egy Google Calendart. A szimpla Google appok futtatásánál persze sokkal többet tud a Prism, a kérdés, hogy a jól bejáratott felhasználói szokásaimat mennyire akarom/tudom megváltoztatni, gyorsabb/hatékonyabb/portábilisabb leszek-e ettől, vagy agyfaszt fogok kapni a GMail társalgásos csoportosításától és nyüszítve és farkamat behúzva szaladok majd vissza a Thunderbird pisimelegébe. És persze az se lenne hátrány, ha egyszer (ha már fél éve be van kapcsolva) venném a fáradságot (jelenleg többnyire a fáradtságot tudom venni) és telepakolnám a widget layert szopatós slut magnet toolokkal, amit az életben nem használok, viszont neonomád sessionök alkalmával időnként levihetném az egeret a jobb alsóba, majd diszkréten körbetekinthetnék, hogy ki figyelt fel az elegánsan felpoppanó időjárásjelentés-agenda-procihőmérséklet (egyébként tökéletesen haszontalan) szentháromságra (meg ami még ott lenne), és gondolkodott el, hogy vajon MacOS-t hakkoltam-e egy szutyok laptopra, vagy csak szimplán félisten vagyok.

A widget layer félistene.

Betonfog.

Heavy tooth.Betonnak kiesett az egyik tejfoga, nagyon aranyos. (Nyakláncra fűzzük.) Kicsit az étvágya is ergyult, meg hülyébb is, mint átlagosan, de azért most egy eltévedt (passsz!) nyúlkakival remekül eljátszogat.