AtTTY 1.8-as fix 50-es obijával végre sikerült használhatóbb képeket készíteni a hogyismondjam nem túlzottan kontrasztos Betonról természetes környezetében, a kanapén. Ilyenkor tanulja meg az ember tisztelni a természetfotósokat, nincs az a csillió forintos fotóskészlet (persze honnan tudhatnám, lehet hogy van), amivel nem pont az exponálás pillanatában mozdul be az állatka, mert valami baromi fontos dolgot talált a szőnyegen/levegőben/prérin/gondolatai közt. Szóval vegyétek, vigyétek, vagy mi.
Nyool, on the other hand, megint fészekrakásba kezdett, a macskaveszélyre való tekintettel a ketrec biztonságos melegében. Ez többlépcsős folyamat: első körben megpróbálunk gödröt ásni a ketrec műanyag aljában a szó szoros értelmében foggal-körömmel, erre a megfelelő idő a sűrű sötét ejszaka, gazdiék olyankor tudják értékelni a nyúlfog és a műanyag ketrecalj semmire sem hasonlító zaját. (Hangos, nekem elhiheted.) Aztán következik a precíziós fázis, a szénák 2 centivel arrébb helyezése. Ez nem jár zajjal, reggelizés közben is végezhető, aztán goto 10, és hopp máris eltelt két nap. Kevés alvással.