Magyarország, villámlátogatás.

Átugrottam kicsit Magyarországra, ingatlanügyeket intézni. TL;DR: azt hittem nagyobb benyomást fog tenni rám, ilyen vagy olyan irányba; de inkább közömbös volt. Nem okozott nagy csalódást, nem volt nagy seggszag, nota bene: azzal kezdte, hogy tiszta éjszaka szálltam le, ami Budapestnek mindig előnyére válik, kivilágított hidak, miegymás. „Turistaként gyönyörű város”, ez nem változott. (És persze vidéken nem voltam, csak a budai „buborékban”. Szóval csipet só.)

Az utam egyébként (reklámhelye) a Skyscanner hathatós segítségének köszönhetően elég olcsó volt: KLM jegy csütörtökről következő hétfőre 120 EUR; autóbérlés (Skoda Fabia, szerintem nincs egy éves) három napra 45 EUR, és hátom nap alatti ide-oda mászkálásban 10 EUR benzint használtam el, szóval 55 EUR-ra jött ki a közlekedésem. Abból már talán kivitt volna a taxi Hűvösvölgybe. Egyszer.

Az épületek persze pukkantak, de őszintén szólva inkább megszokott érzés volt, mint bármi más. Hollandia és az itteni rend nem korrumpált eléggé 16 hónap alatt. Az utak ugyanolyan szarok mint voltak mindig is, a Szilágyi Erzsébet fasoron és a Maaargit utca – Rómer Flóris utca viszonylaton is feltűnt, hogy memóriából kerülgetem a régi, ugyanott található gödröket. A XII. kerületi útviszonyok viszont feltűnően nagyot romlottak, kisebb utak tiszta aknamező.

Gépjárműpark látványosan lepukkant. Egy idő után elfogy a jóindulatom, hogy megint véletlenül ragadtam be egy olajkazán üzemmódban működő teherautó vagy busz mögé; ezek mind ilyen szarok. Személyautók dettó. Benzinkúton magamban mosolyogtam, hogy előttem a sorban mindenki áfás számlát kér. „Rendszám mehet rá?” „Nem kérem, köszi.” Mutyiország, ez sem változott.

A Moszkva teret csak érintettem, úgyhogy nem tudok véleményt formálni, illetve: az autós része jól néz ki — mert találtak egy sávot, amit betelepítettek fákkal, plusz megszűnt az a parkoló, ami ott a KFC oldalán volt. Ez jó. A Hüvit is felújították, szolgáltatóközpont, nyilván jó, mert annál, mint ami ott volt (a „Kiskoszos” névre hallgató kocsma és a Hús Mentesáru) csak jobb lehet bármi. Egész kultúrált mindaddig, amíg le nem esik 3 centi eső. Akkor beszarnak a jelzőlámpák, és masszívan áll a víz az úton, elvezetés nuku.

Sétáltunk egyet Batával a várban; szép az új rész, bár kicsit élettelen, úgy látszik, mintha nem találnának neki funkciót. De az jó, hogy 37 évesen végre sétálhattam egyet a déli rondella falán! Ráadásul még a nap is kisütött nekünk, szuper sétaidő volt.

Hiányzik: a magyar kolbász (hoztam is egy nagyobb mennyiséget), a normális magyar főtt sonka, és mindenekfelett a személyes interakciók. Nem annyira, mint másoknak, de azért jobban, mint gondoltam másfél éve. Minden másra ott a Hangouts meg a Messenger… de nem mindenre.

Jó volt otthon lenni. És most nagyon jó itthon lenni.