Sokat gondolkodtam, hogy melyik darabot töltsem fel a Clawfingertől. Teljesen megérdemelten kedvencek, viszont lássuk be, viszonylag egysíkú a zenéjük. Ez nem jelent lekicsinylést: az egyik legjobb koncertzenekar, akit valaha láttam, és igazából mindegyik számuk kellően ütős. Ébresztő-, parti-, munkárafelpörgetőzene, bármire alkalmas. A választás végül a Chances címűre esett, az első albumról.
Clawfinger a rádióban tehát.
Szerző: Gergo Lippai
A Cég vezetése az ünnepek idejére a „Smart Casual Days” akcióval kedveskedett nekünk: azt hordasz, amit akarsz, de csak okosan, tehát pl. most se mászkálhatok csipkés női fehérneműben, szipkával a számban. (Bár a passzív, vagy indirekt rúzsozás tulajdonképpen egész jól megy.)
Ennek fényében kb. ugyanúgy öltözöm, mint rendesen. Konformista, megalkuvó irodai kutya vagyok. (Mondtam már.)
Otthonról is az irodai tévét fogom nézni video broadcaston, ez gizdaság? És vajon 2 Mbps milyen jó minőségű adásra elegendő? Gondolom az Ali G élvezhető lesz, hehe.
