Befejeztem ma a Javított kiadást. Hihetetlenül jó (üt), és tényleg: mi a csöcsér’ nem lehet Magyarországon is az, mint Németországban, hogy egyszer felfedik a teljes múltat, és akkor utána nem kell évtizedekig csámcsogni rajta? Mert így az lesz.
Anyway, most kis gondolkodási idő, aztán belevetem magam valami újabb stiláris kavalkádba, amit Esterházy ad nekünk. Az a stílus, az mindenekfelett. (Kis túlzás. De érezni a szándékot ugye?)
Dzséj pl. tuti valami CIA-ügynök egyébként.
Szerző: Gergo Lippai
Unwanted, uninvited kin It creeps
Unwanted, uninvited kin
It creeps beneath your crawling skin
It lives without it lives within you
Feel the fever coming
You’re shaking and twitching
You can scratch all over
But that won’t stop you itching
strange days: peace and love
Nincs erőm küzdeni. A napok Dream Theater, Pantera, Type O Negative és Guns ‘N Roses (meg pár kisebb egyéb, Brujeira, stb.) társaságában telnek. (És – Rodrigo, do you read this? – QueensrYche: Someone Else?)
Kurva GTA3 nem indult el.
Alszom.