Szerző: Gergo Lippai

Akárhogy is nézem, ennél többet nem tudok, nem akarok feltenni arra a gépre: kész. Ez sajna nem jelenti azt, hogy a jó öreg BNC-s hálókártya működik XP alatt, mert nem. Jöhet az átkábelezés, hurrá. (Átmenetileg tényleg átkábelezés lesz, szobán át.)
Utána alvás, végre.
Reggel csináltam havas képeket is, szerintem holnap postolok egyet vagy kettőt. (Ma már tököm teli van kinyitni a laptopot, pedig ott bújnak meg..) Jegesen szebbek a fák, viszont így, hogy a jeges fákra ráesett a hó, meg minden másra is, így az összkép talán jobb. Igaz, jobban meg is van szokva. (Meg persze azóta az egész helyét átvette a szokásos Magyar Latyak, ami, khm, egyiknél se szebb.)
Oje 00:00, megyek és tolok egy teját.

Nagyon vicces olvasni ezt az „Én, Claudius” könyvet. Tényleg bazmeg semmi nem változott azóta, csak a külsőségek. A múltkor ezt más miatt írtam, de amikor ma hallottam, hogy Putyin feloszlatta a kormányát, megint eszembe jutott. Veszélyben a hatalmad? Nem baj, csinálj zűrzavart, amiben a te hatalmad marad stabil. Beszarás.
Aztán meg Schindler listája, tök véletlenül, a freeware tv-k egyikén. Ha nem lenne olyan szar a vége, nagyon lehúzós film lenne. Ezért hálás vagyok Játékvár Pistának: így vigyáz az esti jó hangulatomra.

Most, hogy véletlenül kihúzódott a konnektorból a laptop tápegysége, és (nem lévén benne az akksi) annak rendje és módja szerint ki is kapcsolódott a gép, már tényleg totálisan reménytelen, hogy ébren megvárjam, amíg a régi rendszer átmásolódik a régi vincsiről az újra. Ezzel aztán szépen halasztódik a Win install, és minden egyéb is: látom már, hol töltöm a holnap (ma, persze) estét.
Fene, még az ág(y) is húz.