Elmondom, mim fáj még: egészen vicces módon a mellkasom, olyan, mintha leégett volna (pedig nem), és még lenne egy gigászi pattanás is ott (pedig nem).
Fáj és viszket a fejbőröm (lassan gondolom elkezd hámlani, a hátam már csinálja, na az lesz egy vicces pár nap, gigakorpásodás), a hátam, a karom.
Kötözzetek meg, ha legközelebb napra akarok menni.
 |
| Alcoho List. |
Öreg vagyok én már ehhez. Nem tetszik, hogy fáj a fejem, pedig nem is ittam (gyakorlatilag), hogy már este fáradt voltam, hogy én barom lerágtam megint a körmeimet (csúnya szokás fúj fúj) és most fáj, hogy be kellett jönni ma reggel, nem tetszik most semmi.
Öreg vagyok én már ehhez. De ma este folyt. köv.
 |
| Sunburn. |
Kis angol nyelvlecke, mert rég volt ilyen:
Pullin’ your goalie, floggin’ the dolphin, spankin’ the monkey, ezek mind ugyanazt jelentik kéremszépen, a recskát. Meet Marok Marcsa, pestiesen szólva.
Most, hogy a backup, amire fél órája várok, kész, azt hiszem itt az ideje lépni egy határozottat és Szóda irányban elhaladni, igaz-e.
Még mindig fura nekem („egyébként” kategória, ez már a jutalomjáték mára), hogy vannak emberek, akik hétköznap nem mászkálnak el sehova. Ma nagy nehezen rádumáltam Andit és Emesét (új szereplők, lehet találgatni), hogy jöjjenek bulizni. Persze bejelentették, hogy majd holnap. Igen, csajok, holnap is. Könnyű nekik, itt vagyok én, a stabil pont: ha bulizni akarnak, csak csatlakozni kell a Mindenkori Lipihez, aki úgyis épp van valahol. (Még így egészséges életmód esetén is. Legfeljebb szódát iszom.)