Kategória: blog

A Lamb pölö olyan zene, amit érdemes CD-n megvenni. Az új (illetve tavaly szeptemberi) szintén, és elég szomorú, hogy a „Lamb” albumot sehol se kapni, legalábbis sehol in my reach. Éteri zene, pont olyan, amilyenre mostanában vágyom. (És bár megvettem a CD-t, málenkij pityorka nekik, hogy nem szálltak be a másoláskomplikáló lúzerek klubjába.) Ez, meg a Dave Matthews Band együtt azt hiszem egy jó ideig kielégítik a zenehallgatási elvárásaimat.
Mellesleg találtam egy számot, ami be fog kerülni a repertoárba Szillel, bár a zenekar még nem tudja. Dave Matthews (ez lennék én) és Alanis Morrissette (ez meg Szil) adják elő (meg a zenekar – ez lenne a zenekar), nagyon szép, közel country, és mindenki nagyon fogja szeretni, megígérem, becsszó.

A jó hír viszont az, hogy úgy fest, a Levi által adott procival működik Szil gépe, legalábbis kb. másfél órája fut, a régi proccal kb. 45 percet bírt max, aztán hardveres fagyás. (A hardver ugyebár az, amit rugdosni lehet.)
Igaz, ez csak egy 266-os proc, de tesztelésre tökjó, és legalább behatároltam (egy új videokártya és vincsi, meg RAMok árán), hogy vagy a proci, vagy a Slot1-FCPGA átalakító a ludas. (Az átalakítónak van nagy esélye egy cserére.) Most rá fog haladni egy Mepis Linux, futni fog egész nap, aztán meglátom.
Addig meg eresztek valami vizet magamra, meg elmegyek oda, ahova a király is szarni jár (meg a lányok! ti tudtátok, hogy a lányok is szarnak??? tök duurva…), és futok, szaladok az építészhez, a Mester utcába.

Sok apró frusztráló, nem nem is frusztráló, csak életszerű dolog.
Megy a Dave Matthews új (nekem legalábbis), ami szorongatja a torkomat, annyira jó. Utáltam, lenéztem a csókát, mert nem egy észkombájn a koncertfelvételek alapján, de végül győzött a zenész, a zene maga hihetetlenül jó, nem technikai, hanem csak meg van írva és elő van adva, át van érezve.
(Most majdnem kitöltöttem egy adag kakaót, műanyag kakaót műanyag zacsiból, a tányéromba. Reggel van, ez egy ilyen. Hülyén nézett volna ki, ezt azért reggel is sejtem, és én is hülyén néztem volna.)
Szóval Dave Matthews újabb pofon az ignoranciának, most jó irányban persze, de könyizem, miért kellett akkor rég úgy kiakadni azon, hogy egy tufa? (És egyáltalán: lehet, hogy nem is az.)
(Tegnap arra kellett bemennem munkát kezdeni, hogy egy vagy két kollega mindenféle spam-védelem nélkül kitette az összes céges emailcímet a netre, mert az milyen hasznos. Láttam már ilyesmit, de azért ilyen meggondolatlan, ennyire gyors keresztbebaszása a munkámnak, hát gratulálok.)
Hát ez kavarog szombat reggel. Nem sziporka, még talán a stílust se hozza, de kavarog. (És persze tudjuk, mindannyiak tudjuk, hogy nem csak a gondolat tud kavarogni.)
Az akksim még mindig inf%P, a végén még tényleg úgy marad, és másodszor is csodájára jár majd a világ. (Először akkor tette, amikor 5-ször kellett benne egymás után alaplapot cserélni.)