Kategória: blog

Életkép következik, felkészűni, vigyázz, rajt.
A december 2-án visszaigazolt Supermicro rendelésünk ma se, 6 hét elteltével se érkezett meg. 3 hétre vállalták. Mikor múlt héten hívtam őket, azt mondták, hogy már felpakolták odaát Tajvanon, e hét keddre (tegnapra) ezer százalék, hogy megjön. Az eszköz, amit rendeltünk, kb. 40 ezer Ft, hiánya miatt jelenleg, ha jól számolom, 3-4 millió Ft-nyi hardver áll, és ez ezen a héten kb. 6-ra emelkedik.
Amikor rendeltem, mondtam a magyarországi kizárólagos disztribútornak, hogy amint megérkezik a cucc, egyből rendelek 4 GB Kingston RAM-ot, meg egy 2.4 GHz P4 Xeon procit, pár százezer Ft értékben. Hát, erről lecsúsztatok, fiúklányok.
Kifogásokkal a magyar hardverforgalmazó cégek rendszerint nem szoktak egyébként bajlódni, nincs itt és kész. A te kurva anyádat, hogy naponta hívogatsz minket érte.
Holnap felhívom az osztrák disztribútorok egyikét, az egyik németországit, a lengyelt és talán a csehországit. Lefogadom, hogy jövő hétre itt lesz a cucc, bár elképzelhető, hogy nem szállítják ki, és személyesen kell elmenni érte. Wie Schade.
Ez volt az utolsó alkalom, hogy a cég ilyesmi eszközt magyarországon próbált beszerezni.
Foglaljuk össze tehát, mi van ebben az országban az utóbbi napokban nekem:
– egy köcsög szervezet leszedethet a netről egy online magazint vallásgyalázás miatt;
– egy köcsög szervezet a világegyetem legnagyobb botrányává próbál felfújni egy köcsög kis botrányt, ezért tüntet egy olyat, ami viszont nem semmi;
– a gazdaság, legalábbis ami engem érint belőle, egész egyszerűen nem működik, lásd egyik korábbi post.
Értetlen vagyok mint sperma az anuszban, és a kisbetű pár sorral feljebb az országnévre asszem jogos. (A melléknévvé képzett országneveknél is, de ott szabály miatt.)

Ezmilyen rádiós ábécé.

Nem lesz egyszerű ez a cégköltöztetés. Egyszer már levezényeltem egyet, minden, amiben áram folyik, vagy akár kisülhetsz vele (van benne egy LED, megcsillan rajta egy LED, stb.), az én reszortom volt. Most ketten vagyunk minderre (meg a főnökök, persze, ha ha ha), de a cég kb. 4-szer akkora, az infrastruktúra mondjuk 17-szer, bár azt igazán számolni se lehet már. Hétfőn 46 üzleti jellegű emailt írtam, tegnap 50-et, és nem látom, hogy mitől csökkenne ez április 1-ig, amikor kezdünk az új helyen. (Persze mindezen cuccok mellé jön napi ~350 bejövő a céges accountra, de annak egy jelentős része rendszerjelentés: a “normális” élet nem áll meg attól, hogy napi 25 órában a költözést intézzük…) Szóval utálok emailt írni, utálok telefonálni, és utálom, hogy kergetem magam, és próbálok lépést tartani a bejövő mail-ek tömegével. Na jó, nem utálok/utálom. De nem is szeretem.
Most vissza a Mozilla Mail-be.