Kategória: blog

Hát, vérzik a szívem, de (mint utólag kiderült) lemaradtam a BeleValóVilágról. Vígasztalhatatlan vagyok, elveszett lelkem, mint eszkatológiai ökörhugyozás fog bolyongani a Nagy Semmiben, ami akár Majkapapa fejében is lehetne, eledelem a múltam lesz, gondolatom a lét viszonylagossága körül fog keringeni, ahelyett, hogy Pandora ma (tegnap) kiét milyen mélyen vette be. Cserébe megnéztem a Dakar összefoglalót, ilyenkor sajnálom, hogy eltört a Eurosport és nem tudom addikt módon minden helyett azt nézni.
Nagy 2004-es költségvetés olyan, mintha elkészült volna, de jobbnak tűnik a helyzet, mint előzetesen számolgattam, úgyhogy biztos elcsesztem valamit.

A tegnapi nap egy érdekes mozzanata, ami csak most ötlött az eszembe: Levi ideadta nekem a Dream Theater új CD-jét. Neki kettő van, hát az egyiket nekem, kedves gesztus, köszi, de télleg. Be is tettük, hogy a hosszú Linuxozás közben majd lemegy. És itt jön az érdekes (-ségre esetleg jelölhető) rész: a második (harmadik?) számot már skippeltük, aztán egészen rövid úton ki is szavaztuk a CD-ből a cuccot, nem bírtuk a céltalan tekerést, amivel ez tele van. Betettünk valami countryt helyette, és istenuccse jól döntöttünk. Aztán betettem a lemezt a táskámba, és csak most jutott eszembe, hogy ott van, és ki kéne szedni. Majd.
Ha belegondolok, micsoda különbség ez ahhoz a vallásos áhítathoz képest, amivel anno vittem haza a Change of Seasons-t, hát ég és föld, ennek még a címét se tudom. Azt mondják, meg kell hallgatni párszor, akkor jön majd be, meglátjuk. Attól tartok, hogy egyszerűen csak túl technikai nekem.
(Ezt a postot egyébként úgy írom, hogy közben a Change of Seasons-t hallgatom, szóval nem a Dream Theater-t nem bírom, csak az újat. Másrészt pedig: egyszerre írom ezt, énekelem a CoS-t és chatelek. Multitasking van, ezerrel. Ja, közben a lábdobtéma is megy. Már a multitaskingot is multitaskingban multitaskingolom. Fasíírt!)

Még ehhez képest is más helyütt teszek említést 2003 könyveiről, mert az hosszú. (Eljött már az idő? Nem jött el az idő.) De ezt az idézetet most ide kell kanyarítanom (idéznem, stílszerűen, persze nyelvtanilag akkor dupla idézésnél tartanék, ami nem helytálló) Joseph Hellertől, amíg tovább nem olvasom a könyvet, és végképp el nem tűnik a feledés és a további oldalak homályában. Aztán majd gondolkozom rajta. (Ím, a Weblog napló mivoltát használom ki, saját célra. Feature Rally.) Szóval.
„… És mint a társadalmi evolúció híve, tudott még valamit, amit egy szép napon talán majd hangsúlyozni fog a „Minden változás csak rosszat hoz”-ban, ha valaha lesz rá ideje, és megírja: tudta, hogy egy civilizáció akkor éri el legfejlettebb, utolsó előtti szakaszát, amikot a káosz a rend álcájában parádézik, és tudta, hogy már elérkeztünk oda. …”
Kiemelés (mármint a <b> is) tőlem, az idézet pedig a Gold a mennybe megy c. könyv 309. oldalán található. Folytatás is van, megmagyarázat, megmondás.
Hát ezért (is) érdemes Hellert olvasni, és nem csak a 22-es csapdáját.